A következő amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt elárulja, miként akarja felforgatni a világot. Nyomást fejti ki, hogy behódoljanak neki, kényszerít, nagyzási mániába esik. Ez az ember veszélyesebb, mint idáig bármikor – mutat rá Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
Claudia Sheinbaum a Mexikói Amerika nevet javasolja.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az elnök ugyanakkor állítja, Kamala Harrisszel szemben ő legyőzte volna Trumpot.
Az utóbbi hónapokban a szinte kizárólag csak védekező ukrán haderő újra támadásba lendült az Oroszországhoz tartozó kurszki térségben. Bár a siker inkább taktikai, mint stratégiai, a mostani ellentámadás is meglepte az orosz hadvezetést, ahogy az augusztusi ukrán betörés is.
Noha 2019-ben végül nem vezették be az előkészített szankciókat, már Donald Trump első elnöki ciklusában is gondolkoztak az eszköz bevetésén. Bár a NER prominensei egyértelműen Trump mellett tették le a garast, a WSJ szerint több vitás pont volt a két ország közt, amelyek aligha oldódtak meg mára.
„Tolakodó természetű, hozzáállása öncélú, hiányzik belőle a valós problémák megértésének képessége, és az egyetlen célja az, hogy dollár-ezermilliárdos legyen” – mondta Steve Bannon, a korábbi Trump-főtanácsadó a leendő elnök körül legyeskedő techmilliárdos Elon Muskról.
Lars Lokke Rasmussen úgy látja, nincs külpolitikai válság.
Jean-Noel Barrot azonban nem gondolja, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök valóban megpróbálná erőszakkal elfoglalni az északi-sarkvidéki szigetet.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A kanadai miniszterelnök válaszolt Trump felvetésére, hogy legyen a hazája az 51. tagállam.
A megválasztott amerikai elnök szerint a NATO-tagállamoknak GDP-jük 5 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk, Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy már a jelenlegi, 2 százalékos elvárás teljesítéséhez is vért kell izzadnia a magyar gazdaságnak.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonságának szempontjából a Panama-csatorna és Grönland is létfontosságú, biztonsági okokból pedig akár a hadsereget is készen áll bevetni, Kanadát azonban katonák nélkül csatolná az USA-hoz.
Életrajzi könyve után film is készül a volt és leendő first ladyről, méghozzá a Trumpnak 1 millió dollárt adományozó Amazon gyártásában.
A két hét múlva hivatalba lépő elnök úgy is dönthet, hogy figyelmen kívül hagyja az átvilágítás eredményét.
Új perspektívát ad a Metának a három új vezető érkezése Mark Zuckerberg szerint.
Továbbra is központi téma Ausztria a nemzetközi sajtóban: a Financial Timestól a Süddeutsche Zeitungig többen is foglalkoznak azzal, hogy szélsőjobboldali kancellárja lehet az országnak. Európa védelme szempontjából alapvető, hogy Németország újra felfegyverkezzen, írja Gideon Rachman külpolitikai elemző. Kockázatot jelent, ha Meloni lesz Washington európai “összekötője”, írja a Boomberg. William Hague, egykori brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ma erősebb, mint valaha. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
„Együtt ez milyen nagyszerű nemzet lehetne!” – fogalmazódott meg Trumpban Justin Trudeau kanadai miniszterelnök lemondása után.
