szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Meglátjuk, hogy képesek leszünk-e lezárni ezt a háborút. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem – mondta az amerikai elnök.

Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy kedden tervezi megvitatni az ukrajnai háború befejezését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és hogy a felek már tárgyaltak „bizonyos eszközök felosztásáról” – írja a Guardian.

„Kedden fogok beszélni Putyin elnökkel. A hétvégén már sok munkát végeztünk” – mondta Trump újságíróknak az elnöki különgépén, miközben Floridából utazott vissza Washingtonba.

„Meglátjuk, hogy képesek leszünk-e lezárni ezt a háborút. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem, de szerintem nagyon jó esélyünk van rá” – mondta Trump.

Trump célja, hogy megnyerje Vlagyimir Putyin támogatását ahhoz a 30 napra szóló tűzszünetjavaslathoz, amit a múlt hét elején már sikeresen fogadtatott el az ukránokkal.

Múlt hét csütörtökön ugyanakkor Vlagyimir Putyin egy Aljakszandr Lukasenkával tartott közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a tűzszünettel kapcsolatban még igen sok kérdést kell megválaszolni, miközben azt is bejelentette, hogy a kurszki kiszögellésben küzdő ukrán csapatokat bekerítették. Ezt az állítását az ukrán vezérkar már másnap és a hétvége folyamán Zelenszkij elnök is cáfolta, és az azóta nyilvánosságra került adatok szerint az orosz elnök állítása nem felelt meg a valóságnak. Mindenesetre ahhoz elég volt, hogy Donald Trump nyilvános posztban álljon neki esedezni a bekerített ukrán katonák életéért.

A folyamatban lévő orosz–amerikai tárgyalások Trump szerint földterületek és erőművek elosztásáról szólnak, és Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó is azt mondta, hogy az ukránok egyelőre meg nem nevezett biztonsági garanciákat fognak kapni, amennyiben lemondanak, megint csak meg nem nevezett, területekről.

Azt nem tudni, hogy az amerikaiaknak mi jár a fejében erről, ám Vlagyimir Putyin már kijelentette, hogy Novorossziját Oroszország elidegeníthetetlen részének tekinti. Ezt pedig Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy fordította le, hogy a korábban követelt négy ukrán megyén felül (Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja), követelik Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Odessza és Harkiv átadását is. Ez egybecseng azzal, amiről már korábban is írtak Kreml-közeli források, azaz hogy a négy hivatalosan annektált területen felül Moszkvának további ukrán területeket is meg kell szereznie ahhoz, hogy a háborút győzelemként tudja eladni az orosz közvéleménynek.

Tudjuk, hogy Oroszország nem négy ukrán megyéért indított háborút. Mit akarhat most?

A Kreml még akkor sem érné el a háborús céljait, ha Oroszország megtarthatná az összes megszállt ukrán területet. Nem véletlen, hogy a mostani hadi helyzet adta realitásokra pusztán tárgyalási alapként tekint, közben viszont több jel is utal arra, hogy Ukrajna helyzetét Csecsenföld, vagy az NDK mintájára szeretné rendezni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!