A MÁV kénytelen lesz nem IC szintű kocsikat is használni az IC szerelvényekben, miután csődbe ment az állami hátszéllel összerakott Magyar Vagon, és a járműjavítókat vissza kellett vásárolni. A MÁV kocsibérlést is tervez.
A 3-as metró szerelvényeinek felújítását az orosz Transzmasholding csinálta és ők vásárolták be magukat még 2019-ben a dunakeszi vagongyárba is. A vállalat tulajdonosa az egyik leggazdagabb orosz oligarcha, Andrej Bokarjev, akiről nemrég derítette ki egy orosz oknyomozó portál, hogy ő finanszírozza a Center 795 nevű szervezetet is, ahol a GRU és az FSZB egykori emberei dolgoznak.
Mintegy 50 milliárd forint tartozás gyűlt össze, miközben még 300 vagont le kell gyártani.
A Magyar Vagon-csoportból korábban még 10 milliárd forintos osztalékot vett ki magának a NER-elit, mostanra viszont az államnak kell eltakarítania a romokat.
A korábbi orosz tulajdonosnak is több mint 10 milliárd forinttal tartozik a vállalat, a Transzmasholding azt akarja, hogy ezt a magyar állam fizesse ki nekik.
Hernádi Zsolt Mol-vezér közvetlenül a nevére veszi azt a vállalatot, amely a nemzetközi piacra ad el vasúti járműveket, miután az azonos, de eddig magántőkealap által elfedett tulajdonosi körbe tartozó dunakeszi járműgyártót éppen most próbálja megmenteni az állam a csődtől.
A Ganz-MaVag Europe jól be van kötve a kormányhoz és a NER ismert figuráihoz.
A változások a Dunakeszi Járműjavító tulajdonosát is érintik.
A társaság több szálon kötődik Mol-vezetőkhöz, illetve az olajcég egy 10%-os tulajdonosához.
Már a cégadatbázisban is látszódik, hogy az oroszok helyére a cégben eddig is érdekelt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ugrott be.
Az EU Oroszországgal szembeni újabb szankciós tervéről, benne az olajembargóról vitatkozott az unió és a magyar kormány; 35 évre Mészáros Lőrinc közelébe kerültek a gyorsforgalmi utak; elrajtolt Budapestről a Giro d'Italia. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Jelentős magyar állami hátszéllel sikerült beindítani az orosz Transzmasholding és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös egyiptomi vasútikocsi-üzletét. Továbbra sem látszik, a kormányszóvivő férje mit tesz hozzá az üzlethez azon kívül, hogy jóban van a magyar kormánnyal. A biznisz már 2020-ban összehozott 8 milliárd forint nyereséget, szóval biztos képes lesz kitermelni a belé tett kölcsönöket és kedvezményeket.
A kocsik tervezett élettartama 40 év, és akár sivatagi környezetben is működnek.
Az orosz kötődésű THM Hungary Invest Zrt. megveszi a vállalat 90 százalékát a magyar államtól.
Hiába, hogy éppen az 1300 vasúti kocsira szóló tender miatt próbálja orosz kézbe adni a kormány a járműjavítót, a Transzmaszholding közleménye már nem említi azt. Pedig Magyarország még hitelt is ad az üzlethez.
Az MNV további intézkedéseket tesz a Dunakeszi Járműjavító értékesítése érdekében – közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, de ezeknek a lépéseknek a részleteiről nem írtak semmit, az indoklásuk szerint azért, hogy sikeres legyen az ügylet.
A vonatgyártó Stadler a Dunakeszi Járműjavító Kft.-vel közösen gyártaná le a MÁV által rendelt emeletes vonatok utolsó tételét, egyúttal vételi ajánlatot is tenne a partner cégre.
Az eredeti terv szerint az orosz Transmashholding megvenné a Dunakeszi Járműjavítót, és a magyar céggel közösen gyártana 1300 vasúti kocsit az afrikai országnak. Eddig azonban csak két vasúti kocsi készült el, Oroszországban, amelyeket a magyar vasúti pályákon tesztelnek. Dunakeszi megvételéről semmi hír, pedig a második erre adott határidő is rövidesen lejár, viszont időközben bejelentkezett a cégért egy másik gyártó is.
Egy egymondatos kormányhatározat a csütörtök esti Magyar Közlönyben a rég lejárt június 30-áról november 29-ére változtatta azt a határidőt, ameddig meg kell kötni a megállapodást egy orosz vállalattal az állítólag 1300 vagonra szóló egyiptomi megrendelést elnyert Dunakeszi Járműjavító megvételéről. Vagyis tovább csúszik a sokak által vitatott ügylet.
További 21 motorvonatról írtak alá megállapodást, de még az is lehet, hogy Fehéroroszországban gyártják le őket.
