7,9 milliárd adózott nyereséget ért el 2020-ban a Transmashholding Hungary (TMH) Kft. – derül ki a cég beszámolójából. A vállalat tulajdonosa felerészben az orosz Transzmas-csoport (illetve annak Svájcban bejegyzett tagja, a TMH International AG), felerészben a Magyar Vagon Zrt. Utóbbi egyedüli tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje. A Transzmas-csoport a magyarországi olvasóknak a 3-as metróról lehet ismerős, ugyanis a csoport egyik tagja, a Metrovagonmas szállította a vonalra az új/felújított kocsikat.

A tulajdonosok önmérsékletet tanúsítottak, a busás profitból egy forintot sem vettek ki, az egészet eredménytartalékba helyezték.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf

MTI / Soós Lajos

Igaz, a cég a nagy nyereség ellenére nem áll olyan fényesen. Van – vagy legalábbis a mérleg készítésekor, év végén volt – 68,7 milliárd forint kötelezettsége (ebből 47 milliárd vevőtől kapott előleg, 19 milliárd beszállítók felé fennálló kötelezettség), ami ráadásul meghaladta a forgóeszközök 65,4 milliárdos összegét. A forgóeszközök jelentős része egyébként készletekben és követelésekben volt. Magyarán

rossz esetben a cég nem lett volna képes fedezni a kötelezettségeit

– a beszámoló szerint a tulajdonosok tudatában vannak a helyzetnek, és „írásban biztosították a társaságot arról, hogy

a további működés fenntartásához szükséges pénzügyi erőforrásokat biztosítani fogják legalább az elkövetkező 12 hónapban.

A társaság jövőbeni finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásai a tulajdonosoknak rendelkezésre állnak”. Minden bizonnyal, a Transzmas-csoport a világ egyik legnagyobb közlekedési holdingja, pár tízmilliárd forint a könyveiben kerekítési hiba.

De minek van ott Szalay-Bobrovniczky Kristóf?

A források és a kötelezettségek méretéből és arányából is sejthető módon a TMH Kft. egy nagy üzlet kellős közepén van: a Transzmas-csoport tagjaként összesen 1300 vasúti kocsit szállít le Egyiptomnak. Az üzlet a cégnek 58 milliárd forint árbevételt hozott 2020-ban. A biznisz értéke összesen egymilliárd euró, a fedezetet a magyar és az orosz exportfinanszírozási bankok együtt biztosítják az egyiptomi félnek.

Magyarán a magyar és az orosz eximbankok adnak hitelt Egyiptomnak, amiből az vasúti kocsikat vesz egy orosz-magyar vegyesvállalkozástól, amiből annak már az első évben keletkezett 8 milliárd forint nyeresége. Az orosz magyar-vegyesvállalkozás magyar részről a kormányszóvivő férjét jelenti.

Az Egyiptomba szállított vasúti kocsikat részben a Dunakeszi Járműjavítóban szerelik össze. A Járműjavító 90 százalékos tulajdonrészét a magyar állam (a MÁV és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) 2020 tavaszán adta el a TMH Hungary Invest Zrt-nek. Ennek tulajdonosi köre megegyezik a TMH Kft.-ével: fele Szalay-Bobrovniczky Magyar Vagonjáé, fele a Transzmasé.

tmh.global

A korabeli bejelentés szerint a TMH Invest 12,5 milliárd forintot fizetett a Járműjavítóért, 2,7 milliárdot az üzletrészekért, 8,7 milliárdot a kapcsolódó ingatlanokért. A bevásárlást a cég a beszámoló tanúsága szerint hitelből finanszírozta. A mérlegében 6,5 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsönt, illetve 8 milliárd forint „kapcsolt vállalkozással szembeni” kötelezettséget tüntet fel.

Mivel testvércégének, a TMH Kft-nek van 8 milliárd forint tartósan adott kölcsöne „egyéb részesedési viszonyban álló” vállalkozásban,

a jelek szerint a Járműjavító megvásárlását részben az egyiptomi bizniszt bonyolító testvércég, vagyis tulajdonképpen maga az egyiptomi biznisz finanszírozta, finanszírozza.

A TMH Invest beszámolójában még az olvasható, hogy „hosszú lejáratra kapott kölcsönei között a MÁV Zrt-től vásárolt ingatlanok második vételárrészlete szerepel, melynek fizetési határideje 2022.02.28.” Ez arra utal, hogy

a MÁV (a magyar állam) nagyrészt részletfizetésre adta oda a Járműjavító-ingatlanokat.

Mindezt összeolvasva az a kép tárul fel, hogy a magyar eximbank az egyiptomi hitellel finanszírozza az egész bizniszt, a magyar állam rendkívül kedvezményes feltételekkel odaadta a Dunakeszi Járműjavítót a Transzmasnak. És Szalay-Bobrovniczky Magyar Vagonjának, amiről nem látszik, mit tesz hozzá ehhez az üzlethez azon kívül, hogy a magyar kormányhoz remekül bekötött Szalay-Bobrovniczky cége.

Dunakeszi Járműjavító Kft. gyártócsarnoka 2019-ben

MTI / Máthé Zoltán

A vonatok után jöhetnek a repülők, a metró után a HÉV

Apropó, a HVG értesülései szerint Szalay-Bobrovniczky, illetve az általa gründolt Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt. veheti meg a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárat. A gyár egy ideje új tulajdonost keres. A tőkeerős Penta csoport megelégelte a veszteségeket, és a repülőgépgyártással és -fejlesztéssel foglalkozó cégre végül talált is vevőt. Az elképzelés az volt, hogy a cseh fegyvergyáros Richard Hava cége, az Omnipol összeáll Tombor Andrással, akit Habony Árpád köréhez szoktak sorolni, és aki az alapítója volt az Orbán-kormány kedvenc elitképzőjének, a Mathias Corvinus Collegiumnak. Csakhogy a magyar üzletember nem tudta szállítani az üzlethez elegendő összeget.

Tombor helyett új partner után kellett nézni. A HVG információi szerint az üzlet így jutott a Habony-kör egy másik szereplőjének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak.

Ami pedig a Transzmas-csoportot illeti, a kormány nemrég lefújatta a MÁV-HÉV-vel annak 42 új szerelvény beszerzésére kiírt közbeszerzését. Az indoklás szerint azért, mert a beszerzés fedezete nem volt biztosítható, vagyis a kormányban drágállták a beérkezett ajánlatokat. A beszerzés leállításáról elsőként beszámoló Dirket36 szerint azonban a tenderen a Transzmasholding is szeretett volna elindulni, azonban nem volt képes felmutatni a szükséges referenciákat – többek közt európai nyomtáv, alacsonypadlós kivitel, klíma. A lap szerint az oroszok keményen lobbiztak azért, hogy indulhassanak a beszerzésen. Egyelőre a jövő zenéje, az új kiírás feltételeibe bele fognak-e majd férni.