Már 2014-ben is nagyobb volt a magyarok leggazdagabb egytizedének vagyonkoncentrációja, mint amivel eddig számoltunk, és azóta nőtt, már a lakosság teljes vagyonának 56 százaléka a legfölső tized kezében van. A háztartások szegényebbik felének csak az összvagyon 8,9 százaléka jut.
A kormány úgy gondolja, ha több részmunkaidős állás lenne, a gyerekes nők előbb visszamehetnének dolgozni, és többen is vállalnának gyereket. A részmunkaidős állások viszont rosszul fizetnek, bizonytalanok, és még inkább a nőkre tolják a házimunka terheit.
A szociológus szerint mindenki szorong az országban. „Még a hatalmon lévők is. Félnek nyilatkozni, mert tudják, hogy elég egyetlen rossz szó, és elvesztik az állásukat, körön kívül találják magukat. A félelmük egyáltalán nem megalapozatlan. Kegyvesztések sorának vagyunk tanúi.”
Miközben a világ vezető közgazdászai a jövedelmi és vagyoni olló zárását sürgetik, mondván, a szociális különbségek előbb-utóbb robbanáshoz vezetnek, a magyar kormány az ellenkezőjét csinálja, az esetleges elégedetlenkedést pedig képzelt ellenségek rémképével csírájában akadályozza meg. Farkas Zoltán írásának 2. része.
A modern technológia segítségével már az űrből is láthatók India kirívó anyagi egyenlőtlenségei.
Az ENSZ munkaügyi szervezete (ILO) most tette közzé jelentését arról, hogy bolygónk lakóinak mekkora hányada kap valamilyen minimális szociális védelmet, biztosítást. Köztudott, hogy miközben a világ GDP-je nő, egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek is, tehát a gazdagok egyre vagyonosabbak, a szegények egyre inkább kiszolgáltatottak lesznek. De.
Martin Ford neves jövőkutatóval a munka és a gazdaság jövőjéről, az egyenlőtlenségről és az alapjövedelemről, valamint robotok által készített hamburgerekről beszélgettünk, amiket hamarosan talán már nem lesz kinek megennie.
A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hozhat a munkaerőpiacon is. Ha nem készülünk fel, a középosztály eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség tovább nő, sőt - mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is - a piacgazdaság a ma ismert formájában fenntarthatatlan lesz - véli Martin Ford jövőkutató.
Az Eurostat adatai alapján 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, 2016-ra viszont már 22,6 százaléka. A gyarapodás a szegényebbek kárára valósult meg.
Egy friss felmérés szerint a gazdagok további gazdagodása lelassítja a GDP bővülését, az egyenlőségre való törekvés viszont gyorsítja a nemzeti össztermék növekedését.
Teljesen rossz gondolat az egykulcsos adó, a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a jövedelemegyenlőtlenségek pedig szétszakítják a társadalmakat – ez a lényege Emmanuel Saez világhírű közgazdász mondanivalójának. Ha rajta múlna, minimum kétkulcsos adórendszer lenne, és a leggazdagabb tíz százalék jövedelmére 50 százalékos vagy annál is nagyobb adót vetne ki.
Az Egyesült Államokban komoly múltja van a “hogyan legyünk gazdagok” témájú könyveknek és motivációs előadásoknak. Ezek a tanítások azt hirdetik, elég, ha megváltoztatjuk gondolkodásunkat és mi is gazdagok leszünk. A szakértők jó része szerint viszont ezek csak mítoszok, nincs semmi tudományos alapjuk. Arról nem is beszélve, hogy sokszor stigmatizálják a szegényeket: kimondva-kimondatlanul azt állítják, a szegények tehetnek arról, hogy nem gazdagok.
Magyarországot hatalmába kerítette az egyenlőtlenség szenvedélye. De lehet még ennél rosszabb.
Rubeljegyzés, olajár, forint-euró árfolyam, szegénységi statisztikák, egyenlőtlenségek növekedése, az amerikai bérek beragadása. Közeledik az év vége, így számba vettük, hogy 2014-ben melyek voltak azok az adatok, melyek akár negatív, vagy pozitív irányban ütöttek nagyot. Az idei év chartjaiból szemezgettünk.
Az emberek, különösen a képzettebb, felső-középrétegek, egyre inkább attól félnek, hogy elveszítik a jelentőségüket. Ennek egyfajta megnyilvánulása maga a mesterséges intelligenciától és robotikától való félelem is.
Minél többen vegyenek részt a jólét megteremtésében, de a növekedés eredményéből is lehetőleg mindenki részesüljön, ne csak a vagyonosok, kiváltságosok, azaz zárni kell a jövedelmi és vagyoni ollót – sürgetik a világ vezető közgazdászai, sőt már a nemzetközi szervezetek is. Farkas Zoltán írásának első része.
Ebből kiindulva állította össze az itallapot egy ausztrál vállalkozó.
Korrupció és kevésbé független bíráskodás, jól megkapjuk a magunkét a friss jóléti felmérésben.
Boldogít-e a pénz – ezen vitáznak neves közgazdászok már évtizedek óta. Van, aki azt állítja, hiába a gazdasági növekedés, az anyagi jóléttől nem leszünk boldogabbak. Sőt, a sok pénzzel csak a baj van. Mások amellett kardoskodnak, hogy a gazdagságban keresendő a boldogság kulcsa.
2016 lesz az az év, amikor a világ leggazdagabb 1 százaléka már a globális vagyon fele felett fog rendelkezni. Legalábbis az Oxfam jótékonysági szervezet szerint jelentős mértékben növekszik a gazdagoknál lévő vagyon aránya. Az átlagos vagyonméret a leggazdagabbak körében fejenként 2,3 millió euró.
