Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Bár tavaly több gyerek született, mint 2010-ben, a rendszerváltás óta soha nem volt olyan alacsony a születések száma, mint a 2010–2016-os időszakban. A 2013-as mélyponthoz képest 2014-ben javulni kezdett a helyzet, 2017-re viszont megint kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban. Ráadásul az idei első féléves adatok is rosszabbak a tavalyi év első hat hónapjához képest – írja az Abcúg.
A családtámogatási rendszer elsősorban a középosztálynak kedvez, és változatlanul hagyja a szegényeknek is járó juttatásokat, például a családi pótlékot. 2014-ben viszont elindult egy skandináv típusú retorika, és végre szóba került a gyereket nevelő nők munkavállalásának segítése.
Sokak szerint a részmunkaidős foglalkoztatás segíthetne a kisgyerekes anyáknak visszatérni a munkaerőpiacra anélkül, hogy túlságosan fel kellene adniuk az otthoni kötelességeiket. A kormány már 2011-benmeghirdetett egy bérköltség-támogatási programot a részmunkaidős anyák számára, és lehetővé tették a gyed melletti foglalkoztatást.
A munkáltatók biztosan jól járnak a részmunkaidővel, hiszen kevesebbe kerül, de nem biztos, hogy a munkavállalónak is ugyanolyan jó. Kérdés továbbá, hogy több gyerek születik majd a részmunkaidő elterjedésével?
“Kelet-Európában hiánycikk a részmunkaidő, ezért mindenki sóvárogva gondol rá, mintha egy csapásra mindent megoldana” – mondta Geambașu Réka szociológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki a disszertációjában részmunkaidőben dolgozó romániai és magyarországi anyákkal foglalkozott.
Míg Nyugaton az állam járulékkedvezményekkel tolja a részmunkaidő irányba a munkaadókat, addig
a volt szocialista országokban ez egyáltalán nem jellemző; olcsóbb kifizetni a túlórát, mint felvenni egy négyórás alkalmazottat.
Nyugat-Európában ráadásul a részmunkaidőtől nem annyira a gyerekszám növekedését, inkább a munkanélküliség csökkenését várják. Geambașu szerint viszont csak olyan ember tud elmenni részmunkaidőbe, akinek van valamilyen más jövedelme is, jellemzően diákok, nyugdíjasok, vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolók választják ezt a formát – illetve olyan kisgyermekes nők, akiknek alapvetően a partnere tartja el a családot.
A magyar részmunkaidősök többsége a legfiatalabbak és a legidősebbek közül kerül ki, nem azok közül, akiktől a kormány az újszülötteket várná.
A részmunkaidősök külföldön és Magyarországon is jellemzően nők: itthon tavaly 124 ezren voltak, kétszer annyian, mint a férfiak. 2012 óta meredeken csökken a nők részmunkaidős foglalkoztatása, ahogy 2015 óta a férfiaké is. A korábbi növekedésben közrejátszhatott a 2008-ban kirobbant gazdasági válság is.
Geambașu szerint a részmunkaidős foglalkoztatás ugyan segítheti a gyerekes nők munkába állását, de közben rengeteg kompromisszummal jár. Az átlagos magyar részmunkaidősök “tipikusan vendéglátóiparban, alacsony bérért, határozott idejű szerződéssel dolgozó, gyerekes nők. Tehát minden jellemző rájuk, ami kiszolgáltatottá teheti őket” – állítja a szociológus, aki számos interjút készített érintettekkel. Tapasztalatai szerint sokuktól ugyanúgy nyolc órát várnak el, legfeljebb otthon, este fejezik be a munkát. A részmunkaidősöket esetenként másodrendű dolgozókként kezelik, akiket nem hívnak meg a vállalati rendezvényekre sem.
Az Eurostat kutatásából az derül ki, hogy a részmunkaidőben dolgozók jelentős része kényszerhelyzetben érzi magát a közép-kelet-európai országokban.
Geambașu kutatása alapján jobban terhelődik rájuk a házimunka is, mintha teljes állásban dolgoznának. “Aki a gyes előtt nyolc órában dolgozott, majd négy órában tért vissza, attól elvárja a környezete, hogy minden nap elmenjen a gyerekért az óvodába, és ő végezze el a házimunkát is”.
A részmunkaidő tehát konzerválja a hagyományos munkamegosztást, és a nő másodlagos kereső marad.
Ezt azonban rendszerint maguk az érintettek nem érzik igazságtalannak, hiszen a legtöbben természetesnek tekintik a hagyományos munkamegosztást, a munkahelyen pedig elsősorban nem karriert építeni, hanem pénzt keresni vagy sokszor felnőtt társas kapcsolatokat akarnak – írja a portál.
2013-as adatok szerint egyébként a magyarok majdnem fele úgy véli, hogy a hatévesnél fiatalabb gyereket nevelő anyáknak részmunkaidőben kellene dolgozniuk.
“A részmunkaidő nagyon jó megoldásnak tűnik a munka és a magánélet összehangolására, mégsem működik” – mondta Gregor Anikó szociológus, aki kiemelte: a kevesebb munkaóra kevesebb bért is jelent, és ezt nem sokan engedhetnek meg maguknak. A munkaerőhiány miatt ráadásul sok munkaadó örül, ha talál valakit nyolc órára.
Gregor arra is figyelmeztet, hogy “egy részmunkaidős állásból sokkal nehezebb teljes állásba lépni, a munkáltatónak sokkal inkább érdeke zsebbe adni valamennyi pluszpénzt. Ez az egész viszont az időskori elszegényedést is erősítheti.”
