szerző:
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Már 2014-ben is nagyobb volt a magyarok leggazdagabb egytizedének vagyonkoncentrációja, mint amivel eddig számoltunk, és azóta nőtt, már a lakosság teljes vagyonának 56 százaléka a legfölső tized kezében van. A háztartások szegényebbik felének csak az összvagyon 8,9 százaléka jut.

Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos és miniszterelnöki jóbarát tőzsdei érdekeltsége, az Opus-csoport épp aznap tette közzé 2018-as mutatóit, amikor az MNB beszámolt a lakosság vagyoni helyzetéről 2017 végén készített felmérésének első következtetéseiről. A felmérés eredményei és a Mészáros-cég teljesítménye között nincs közvetlen összefüggés, az áthallások fölött azonban nehéz átsiklani: az Opus-csoport 54,1 milliárd forint működési bevétel mellett 24,8 milliárd forint adózott (!) profitot termelt; a lakosság teljes nettó vagyonának 56,4 százaléka a háztartások leggazdagabb tizedének kezében volt. A leggazdagabb 1 százalék birtokolta az összvagyon negyedét, a háztartások szegényebbik felére mindössze a teljes lakossági vagyon 8,9 százaléka esett. A háztartásokat nettó vagyonuk szerint sorba állítva és a sort tizedekre osztva az alábbi eredményt kapjuk: 

A legszegényebb tized nettó vagyona azért negatív, mert körükben több a tartozás, mint az eszköz (beleértve mindent a készpénztől a bankbetéten át az ingatlanokig).

Ez már élen járó vagyonkoncentráció

Utóbbi adat meglepő, eddig ugyanis abban a hitben éltünk, hogy Magyarországon sokkal kisebb a vagyoni egyenlőtlenség. Az MNB 2014-es felmérése (aminek a mostani a következő fordulója volt) azt hozta ki, hogy csak a lakossági összvagyon 48 százaléka a leggazdagabb tizedé, még ezt az adatot használja például az OECD friss, 2019-es társadalmi jelentése. A 48 százalékos szám is nagy egyenlőtlenséget jelez, de nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő, az uniós országok középmezőnyét jelenti. Az 56,4 százalékos vagyonkoncentráció már dobogós helyet jelentene.

Valójában a leggazdagabb tized vagyonkoncentrációja 2014-ben sem 48 százalék volt, hanem 53 százalék. A különbség abból fakad, hogy az MNB ezúttal kiigazított adatokat közölt. A felmérést a KSH végezte személyes megkérdezéssel, az emberek azonban nem szívesen beszélnek a pénzügyeikről, „a háztartások jelentős része nem vagy csak részlegesen válaszol. Ebből viszont az következik, hogy a felmérés adataiból számolt, a háztartások pénzügyi vagyonára és annak összetevőire vonatkozó adatok alulbecslik a tényleges értékeket”. Magyarul a megkérdezett háztartások önbevallásai alapján például kevesebb lakossági bankbetét-állomány jön ki, mint amennyi valójában van. A jegybank szakértői ezért a nemzeti számlákból származó makrogazdasági adatokkal korrigálták az eredményeket.

A korrigált eredmények alapján a háztartások szegényebbik felének részesedése az összvagyonból alig változott: 2014-ben 8,7 százalék volt, 2017 végén 8,9 százalék. Ennek megfelelően a háztartások gazdagabbik felének részesedése kicsit csökkent a tortából, azon belül viszont a leggazdagabb tized és a leggazdagabb 1 százalék növelte a részesedését, nem is kevéssel: 3,4, illetve 1,9 százalékponttal.

A jövedelmi egyenlőtlenség arányaiban nem nőtt

A vagyonfelmérés eredményei mellé érdemes odaállítani a KSH éves (szintén személyes adatfelvételen alapuló) jövedelemfelmérésének eredményeit. A háztartások vagyona és jövedelme közt nincs szükségszerű kapcsolat, egy háztartás lehet egyszerre vagyoni szempontból gazdag (mondjuk egy örökölt, értékes ingatlannal), de jövedelmi szempontból szegény (mondjuk mert a tagjai keveset keresnek, vagy mert sok a gyerek, ezért alacsony az egy főre eső jövedelem).

Ökölszabály gyanánt azért feltételezhetünk nem szigorú együttjárást: a vagyonos háztartások nagyobb részt egyben magasabb jövedelműek is, és megfordítva, az alacsony jövedelmű háztartások nagyobb részt egyben vagyontalanabbak. Egyfelől magasabb jövedelemből könnyebb vagyont képezni, másfelől a pénzügyi eszközök jelentette vagyon jövedelmet termel a háztartásnak. Ennek megfelelően az MNB felmérése szerint 2017-ben a háztartások (vagyoni szempontból) leggazdagabb ötödének kezében volt a lakossági állampapírok 97 százaléka, a részvények és részesedések 98 százaléka. Ezzel szemben a hitelállomány 31 százaléka a háztartások legszegényebb ötödénél volt – 2014-ben még a 35 százaléka.

A vagyoni egyenlőtlenséggel szemben a jövedelmi egyenlőtlenség nem nőtt 2014 és 2017 között. A (jövedelmi szempontból) leggazdagabb tizedhez folyt be az összjövedelem 24 százaléka mindkét évben. A háztartások gazdagabbik fele az összjövedelem 71 százalékával rendelkezett a háztartások saját bevallásai alapján.

A (jövedelmi szempontból) legszegényebb és leggazdagabb háztartások közt valamelyest záródott az olló, 2017-ben a leggazdagabb háztartások egy főre eső nettó jövedelme 8,2-szerese volt a legszegényebbekének, 2014-ben 8,3-szorosa. Azért tegyük hozzá, mekkora összegekről beszélünk: 2017-ben a legszegényebb háztartásokban 380 ezer forint volt az éves, egy főre eső jövedelem, 63 ezer forinttal több, mint 2014-ben. A leggazdagabb háztartásokban fejenként évi 3,1 millió forintból éltek 2017-ben, 468 ezer forinttal többől, mint három évvel korábban.

Vagyis a leggazdagabb és a legszegényebb háztartások jövedelme arányaiban együtt nőtt, ez számszerűen mégis azt jelenti, hogy a leggazdagabb háztartásoknál csak a növekedés nagyobb volt pár év alatt, mint amennyi a legszegényebbek éves jövedelme. És annak ellenére, hogy arányaiban nem nőttek a különbségek, a jövedelmi egyenlőtlenségek hatalmasok: 

Jövedelmi vetületben elsősorban a vállalkozásból származó bevételek koncentrálódtak, különösen 2010 óta. 2017-ben a vállalkozásból származó összjövedelem 52 százaléka került a háztartások legfölső tizedéhez, 2014-ben még csak 50 százaléka, 2010-ben viszont mindössze 33 százaléka.

A szegények minden dimenzióban mínuszban vannak

Érdekes adalékot nyújt a vagyoni koncentráció növekedéséhez a háztartások nettó jövedelmének és kiadásainak alakulása – továbbra is szem előtt tartva, hogy a vagyoni és a jövedelmi felosztás két külön dimenzió. A KSH a jövedelmi felmérés során arra is rákérdez, a háztartások mire és mennyit költenek fejenként. Ha a háztartások (saját maguk által bemondott) jövedelméből kivonjuk a (szintén saját maguk által bemondott) kiadásaikat, azt kapjuk, hogy a különbség messze a legfölső tizedben a legnagyobb, és ami fontosabb: csak a legfölső tizedben nő érdemben, sőt vannak olyan jövedelmi tizedek, ahol csökken. Más szóval a legfölső tizedben van a legtöbb (és egyre több) olyan jövedelem, aminek az elköltéséről a háztartások nem adnak számot. 

Ez persze érthető, az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban a fogyasztásnak bőven van hová nőnie. Egy magas jövedelmű háztartásban (ahol vélhetően magas az életszínvonal) nem feltétlenül költenek többet attól, hogy több a jövedelem.

Figyelemre érdemes, hogy a vagyoni dimenzióban legszegényebb háztartások nettó vagyona negatív, mivel több a tartozásuk, ezzel párhuzamosan a jövedelmi dimenzióban legszegényebb háztartások több kiadásról számolnak be, mint jövedelemről. Helyzetük ráadásul nem javul.

Nem bug, hanem feature

A vagyoni egyenlőtlenség növekedése és a jövedelmi egyenlőtlenség stagnálása nem hiba a magyar gazdaság- és társadalompolitikában, hanem szándékolt jellemző: „Az elmúlt években végrehajtott magyar gazdaságpolitikai fordulat lényege, hogy az élőmunka és tőke adóztatása helyett fokozatosan a beruházásokat és a növekedést elősegítő, a gazdasági szerkezetet pedig kevésbé torzító fogyasztást terhelő adókra került át a hangsúly” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter április 6-án, az uniós pénzügyminiszterek bukaresti találkozóján.

A tárcavezető arról nem ejtett szót, a gazdasági szerkezet torzulásának vagy jellemzőjének számít-e, ha véletlenül pont a miniszterelnök barátja lesz pár év alatt az ország egyik leggazdagabb embere.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ötven helyre riasztották a tűzoltókat a vihar miatt

Ötven helyre riasztották a tűzoltókat a vihar miatt

Toyota Celica GT-Four WRC: kipróbáltuk a japán legendát

Toyota Celica GT-Four WRC: kipróbáltuk a japán legendát

Kevesebb Volánbusz jár majd Budapest és Székesfehérvár között augusztus 20. után

Kevesebb Volánbusz jár majd Budapest és Székesfehérvár között augusztus 20. után