A katatörvény és a rezsicsökkentés korlátozása miatti hétfő délelőtti tüntetésen egy esetben biztosan előkerült a rendőrségi sokkoló. De mit is tud ez pontosan? És fáj?
A mexikói Greenfluidics szerint évente 328 KWh energiát termel egyetlen négyzetméter algás panel.
A japán Tohoku Egyetem kutatói egy 79 százalékban átlátszó napelemet készítettek el.
A víz fölé telepített napelemek nem csak az áram termelésének tesznek jót, de a tónak és a haltenyésztésnek is.
A Vineyard Wind 1 nevű szélerőmű-park igazi különlegességét a GE által gyártott turbinák jelentik majd.
A tervek szerint olyan műholdakkal termeltetné meg az áramot Kína, amelyek a nap 24 órájában működnek; az energiát a földi vevőegységhez továbbítaná a rendszer.
Az izraeli Xfloat egy víztározóra telepítette a napelemrendszerét, amivel kétszeresen is jól jár az ország.
Júliustól üzemelhet a portugál napelemfarm, amit az Alqueva-víztározóra telepítenek a szakemberek.
Egy holland–kínai kutatócsoport izomerek segítségével képes volt arra, hogy hosszú időn át tárolja a napenergiát. Mindez áttörést hozhat a zöldenergia termelésében.
Az amerikai Stanford Egyetem mérnökei egy, az eddigieknél hatékonyabb napelemet készítettek, ám még ez is messze van a tökéletestől.
Az orosz energiaügyi tárca ezzel szemben azt állítja, hogy a helyzet már csütörtökön rendeződött.
A tervek szerint 2024-re épülhet meg az az épület Tajvanon, amivel évente 85 tonna kőolaj elégetését lehetne megspórolni.
A koszovói kormány nem akarja, hogy a külföldről drágán importált elektromos áramot a kriptobányászok használják el.
Az egyik legtöbbet feltett kérdés: mi történik a napelemekkel télen? Hogyan működik, mennyi áramot termel, és egyáltalán: hogyan viselkedik a kemény mínuszokban? A kérdések mögött sokszor számos tévhit áll, amelyeknek néha bizony csak kevés alapjuk van. Ezért szakértői segítséggel körüljártuk a legfontosabb kérdéseket, hogy megválaszolhassuk: mi igaz a napelemes rendszerek téli működésével kapcsolatban, és mi az, ami nem.
Egy biztos: idővel mindenki megérzi az energiaárrobbanást. Aki csak teheti, hatóság áras körbe menekül, de ezzel csak az állam terhei nőnek. Azok a gazdasági szereplők, akik nem ugorhatnak be a rezsiernyő alá, abban reménykedhetnek, hogy valahogy kihúzzák korábbi nyereségtartalékukból a drága időszakot. Még az sem kizárt, hogy közülük is lesz, akinek segít majd az állam. A többség arra számít, hogy mindenképp magasabb árszinten stabilizálódnak az energiaárak, amit végül kénytelenek lesznek beépíteni termékeik árába. Ez pedig megint hozzáadódik az inflációhoz.
Új szintre emelte a Wabtec és a Carnegie Mellon Egyetem a villanyvasút fogalmát: bemutatták a világ első olyan, hibrid meghajtású vasúti járművét, amelynek akkumulátorok biztosítják az energiát.
A kínai SVolt nevű cég egy olyan, elektromos autók számára készült akkumulátort mutatott be, amelyhez már nem kell kobalt.
Az Orkney-szigeteknél felállított árapályerőmű 2 megawatt teljesítménnyel dolgozik.
A Wind Catcher (Szélfogó) rendszere nem csak a megtermelt energia miatt különleges. A gyártó azt állítja, sokkal hosszabb ideig használható, mint a hagyományos szélerőművek.
A cég töltőberendezésein mind az AC-, mind a DC-töltés jelentősen drágul.
