
Jobban szeretik a hideget, mint a meleget? Tények és tévhitek a napelemek téli működéséről
Az egyik legtöbbet feltett kérdés: mi történik a napelemekkel télen? Hogyan működik, mennyi áramot termel, és egyáltalán: hogyan viselkedik a kemény mínuszokban? A kérdések mögött sokszor számos tévhit áll, amelyeknek néha bizony csak kevés alapjuk van. Ezért szakértői segítséggel körüljártuk a legfontosabb kérdéseket, hogy megválaszolhassuk: mi igaz a napelemes rendszerek téli működésével kapcsolatban, és mi az, ami nem.
A háztartási méretű kiserőmű optimális működése sok mindentől függ, de a legfontosabb befolyásoló tényező az, hogy az adott országrészen hogyan alakul a napsütéses órák száma. Magyarországon a legtöbb, 2000 óra fölötti számot a déli, délkeleti országrészben érjük el, míg az északi, északkeleti területeken ez 1800 óra körül alakul. Ha hegyvidékes területen élünk, a nyári időszakban 10 százalékkal kevesebb napfényre számíthatunk, mint az alföldeken, hiszen a csapadékfelhők a hegyek között jobban megrekednek. Ezzel magyarázható, hogy nyáron egy Szegeden telepített rendszer jóval nagyobb hozamra képes, mint egy például egy salgótarjáni. A helyzet télen megfordul, ilyenkor másfélszer annyi zavartalan napsütésre számíthatnak azok, akik a ködből kiemelkedő, hegyvidéki területeken élnek, mint azok, akik síkságon. A meglepő tények után talán még meglepőbb lehet, hogy bár a téli időszakban kevesebb a fény, alacsonyabb a Nap állása, és gyorsabban is sötétedik, a panelek hatásfoka a hűvösebb időben kezd csak igazán javulni. Mindez hogyan lehetséges? Nézzük a tényeket, amelyek megválaszolásában Szabó Róbert, a Huawei Technologies Hungary napelemes üzletágának megoldásokért felelős értékesítési menedzsere segít nekünk.
1.Tévhit: „A napelemek működése télen leáll”
Sokan hiszik, hogy a napelemes rendszerek a téli időszakban álomba szenderülnek, és majd a tavaszi első napsütéses napokkal ébrednek hosszú pihenésükből. Ez azonban nincs így. A napelemek fotovoltaikus tulajdonságuk miatt nem hőből, hanem fényből állítják elő az elektromos áramot. Sőt, a hatásfokot negatívan befolyásolja a magas hőmérséklet, mert a panelek félvezetők, amik jobban szeretik a hideget, mint a meleget. Ennek köszönhető, hogy hűvösebb időben a hatásfok a meleg nyári napokhoz képest akár 15 százalékkal is javulhat. Csakhogy télen kevesebb a napsugárzás, és a beeső fény szöge sem optimális, ezért a napelemes rendszer ilyenkor kevesebb energiát termel. „Azok, akik meredek tetővel rendelkeznek, a téli időszakban előnyösebb helyzetben vannak, hiszen az alacsony járó Nap sugarait így jobban „összegyűjti” a rendszerük” – teszi hozzá Szabó Róbert. A szakértő tapasztalata és számításai szerint télen a háztartási méretű kiserőmű körülbelül 20 százalékát állítja elő annak, mint amit a nyári csúcsidőszakban. Egy hálózatra kapcsolt rendszer, amely ad-vesz órával rendelkezik és szaldó elszámolásban van, a nyári hónapokban termelt felesleget betáplálja az áramszolgáltató hálózatába, a téli időszakban pedig ezt visszavételezi a szolgáltatótól, aki addig „eltárolja” a fel nem használt áramot. Vagyis a napszegény időszakban tulajdonképpen a nyári termelésünket fogyasztjuk el.
ÍGY VÉDJÜK KI AZ ÁRNYÉKHATÁST |
Szintén jelentősen javíthatjuk a napelemes rendszerünk teljesítményét, ha úgynevezett optimalizálót is szereltetünk a panelekhez. A rendszer környezetében lévő tárgyak, vagy a hosszabb ideig megmaradó hófoltok árnyékot vethetnek egy, vagy több napelemre, korlátozva ezzel az egész rendszer teljesítményét. Erre nyújt megoldás az optimalizáló, amellyel akár 30 százalékkal több teljesítményt is elő tudunk állítani ilyen esetben. ![]() |
2.Tévhit: „A panelekről érdemes leszednünk a havat, ha nem akarjuk, hogy tönkremenjenek”
A mai technológiával készült napelemeknek semmilyen téli karbantartásra nincs szüksége. A hideg és a téli időjárás nem tesz kárt a panelekben, ezért nem kell óvnunk vagy féltenünk a rendszert a tél beköszöntekor. Felületüket úgy képezték ki, hogy arról könnyen lecsúszik a hó. Ráadásul a hótakaró nem zárja le teljesen a felületet, egy úgynevezett porózus réteget alkot, ami bizonyos mennyiségű fényt enged a panel felületére. Ez elősegíti, hogy a felület felmelegedjen, amitől beindul az olvadás, a megolvadt réteg pedig könnyen lecsúszik a napelemről. „A telepítés során arra azonban figyeljünk, hogy a panel ne érjen közvetlenül az eresz fölé, hanem egy-két cseréppel feljebb, körülbelül 30 centiméterrel az eresz fölött helyezkedjen el. Ez azért fontos, mert a nagyobb hótömeg egyszerre csúszhat le a napelemről, aminek rendkívüli súlya van, és ez bármit tönkretehet” – mondja a szakértő.

3.Tévhit: „A téli időszakban takarítanunk kell a napelemek felületét”
A téli időszak miatt nem szükséges többet vagy jobban tisztítanunk a panelek felületét. Mivel Magyarországon más országokhoz képest gyakori az eső, ez elég ahhoz, hogy tisztán tartsuk napelemeinket. „Általában a sivatagi homok az, amit érdemes eltávolítanunk a felületről – persze, ha erre lehetőségünk van. Ha a paneleket alacsonyabban, mondjuk garázstetőre telepítettük, és könnyebben hozzáférhetők, egy egyszerű locsolással eltávolíthatjuk a szennyeződést a felületről. Ezzel növeljük a teljesítményt, de előbb-utóbb az eső ezt is megoldja, így nem kell az ivóvizünket pazarolnunk” – teszi hozzá Szabó Róbert.
4.Tévhit: „Az energiatároló akkumulátort télen nem tudjuk használni”
A napelemes rendszerhez kapcsolt akkumulátorok télen is működnek, de tény, hogy temperált környezetben jobb hatásfokon üzemelnek. Mivel a hazai időjárás ritkán hűl -30 fok alá, – ekkor már az inverter működése is problémás lehet, – elég, ha zárt térben, hó ellen védett környezetben tároljuk az energiatárolóinkat. Ha csak kültéren tudjuk elhelyezni az akkukat, az északi vagy a keleti fal mellett jobban megvédhetjük az időjárás viszontagságaitól és a nyári napsugárzástól. „Az akkumulátorok között a lítium-ion cellák a legérzékenyebbek a hőmérséklet ingadozására, illetve az alacsony hőmérsékleten való terhelésre, de egy ólomsavas változat sem olyan rugalmas, mint egy lítium-vasfoszfát akkumulátor. Jelenleg ez utóbbi a legjobb technológia, kisebb helyen elfér és sokkal jobban bírja a környezeti változásokat, mint egy hagyományos, ólomsavas típus. Kültéri elhelyezésnél arra mindenképpen figyeljünk, hogy a megvásárolt termék rendelkezzen a külső behatások, illetve por és víz elleni védettséggel. Azt, hogy védett-e ezek ellen, egyszerűen megtudhatjuk az IP jelölésből. Minél magasabb számot látunk a terméken, annál magasabb annak védettségi foka. Vagyis célszerű IP65, esetleg IP66-os eszközöket választunk a kültéri telepítéshez” – tanácsolja a szakértő.
5.Tévhit: „Meg kell várni a tavaszt, télen nem lehet napelemes rendszert szerelni”
A háztartási méretű kiserőmű telepítése bármikor elvégezhető, ez nem függ a hőmérséklettől, csak az erősebb szél befolyásolhatja a biztonságos szerelést, ilyenkor biztonsági okokból érdemes elhalasztani a munkát. A megfelelő előkészületek, illetve a tervek és engedélyek beszerzése után a kivitelezés általában 1 napot vesz igénybe. A legtöbb, kellő rutinnal és szakértelemmel rendelkező cég ilyenkor korán érkezik, és sötétedéskor átadja a telepített rendszert. Ezért ezt a téli időszak mindössze annyiban befolyásolhatja, hogy a rövidebb nappalok miatt a szakembereknek nagyobb szakértői csapattal felvonulva kell összeállítaniuk a háztartási méretű kiserőművet.
A fenti tényekből jól látszik: ne higgyünk el mindent elsőre, amit hallunk vagy olvasunk. Ha szeretnénk otthonunkba napelemes rendszert telepíteni, mindig kérjünk szakmai segítséget, és kérdéseinket mindig olyan szakembernek tegyük fel, aki képes megoldást találni problémáinkra, és teljeskörű választ ad azokra.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Huawei közreműködésével jött létre, előállításában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.