#életmód



„Annyit egyél, amennyi jólesik – az egészet!” Miért falunk kipukkadásig, és miért tömjük a másikat? Beidegződéseink az étkezőasztalnál

Miért az alapján döntünk egy étteremről, hogy elég nagyok-e az adagok? Miért nem merünk újra megkóstolni valamit egy-egy rossz élmény után? Miért nem szeretünk osztozkodni? És miért félünk attól, ami egy kicsit is más? Mindannyian magunkkal hozzuk a múltunkat az étkezőasztalhoz. Gyerekkori élmények, családi szokások, iskolai menzák és a körülöttünk élő közösség mintái alakítják, hogyan eszünk, mit tartunk finomnak, és mennyire merünk új fogásokat kipróbálni. Nézzük, mit árulnak el rólunk legismertebb averzióink.




Van-e hazafiasabb a paprika szereteténél? Így készítettünk Piros Aranyat házilag

Egyidőben a magyarok többet vettek belőle, mint fogkrémből, és ma is ott van a legtöbb magyar konyhában a Piros Arany. Miben különbözik a magyar paprikakrém a többi hasonlótól, érdemes-e vitaminpótlásra fogyasztani, és mi a legnagyobb akadály, amibe beleütközünk, ha otthon próbáljuk meg elkészíteni? Ipari élelmiszer otthon sorozatunk második évadát egy igazi hungarikummal indítjuk.



Amikor 50–60 éves korban javulni kezd a szem, az nem jelent jót

Ötvenéves kor felett egyre gyakrabban fordul elő, 70–80 éves korra pedig szinte mindenkinél kialakul valamilyen fokú szürke hályog. Jó hír, hogy ez a szembetegség száz százalékban gyógyítható – mégis ez az egyik vezető vaksági ok. Mi a szürke hályog legfurcsább tünete? Mennyit kell várni a műtétre? Milyen életmóddal lehet késleltetni a kialakulását? Daróczi János szemész főorvossal beszéltük át a témát.



Azt a szót, hogy „rák”, sosem mondja ki – szakorvosok a daganatos betegségek gonoszságáról és mai magyar valóságáról

Az onkológia rákfenéje a betegút – mondja Szántó István onkológus, aki 46 éves praxisa során sem tudta megszokni a rák gonoszságát. Hogyan közli a diagnózist? Miért maradhat sok eset ellátatlanul? Miért elhibázott a mellrákszűrés protokollja Magyarországon Újhelyi Mihály plasztikai sebész szerint? Milyen, amikor a páciens mosollyal távozik az emlőrekonstrukció után? Az onkológussal és a plasztikai sebésszel a hajlamosító génmutációkról és a különféle szűrési lehetőségekről is beszélgettünk.





A csoki és a csipsz nem is olyan nagy ellenség, mint gondolná

Aki valaha is diétázott, biztosan hallotta már a „cheat day” vagy „cheat meal” kifejezést. A hétköznapi szóhasználatban ez azt jelenti, hogy valaki megszakítja a diétát egy szelet tortával, pizzával vagy fagyival – és ezt egyfajta jutalomként, vagy éppen „csalásként” értelmezi. A megközelítés azonban legalább annyira problémás, mint amennyire elterjedt. 




Tényleg jót tesz, ha káromkodunk?

Segít a megküzdésben, átsegíthet a holtpontokon a trágár beszéd, a társadalmi érdek mégis az, hogy a hétköznapokban minél finomabban fejezzük ki érzelmeinket. Hogyan változott a káromkodás elfogadottsága? Miért ítélik meg ebben a nőket még mindig másként, mint a férfiakat? Milyen üzenete van, hogy a politikusok körében terjed a trágár beszéd? Pszichológust és nyelvészt kérdeztünk.



„Amikor anyukám vezetett, Apu megdorgálta” – mit tegyünk, ha van jogsink, de félünk vezetni?

Magyarországon több millió embernek van érvényes jogosítványa, de sokan közülük évtizedek óta nem vezettek, mert félnek. Félnek az önálló vezetéstől, mert rutintalanok, vagy traumatikus élmények érték őket a forgalomban. Bányai Lászlóval, egy újrakezdő sofőrökre specializálódott autósiskola oktatójával vizsgáltuk meg, hogyan lehetséges lebontani ezeket a félelmeket és magabiztos vezetési tudásra szert tenni.