Az adott településre jellemző jövedelemviszonyoktól függ majd, hogy ki mennyi vissza nem térítendő támogatást kaphat az új otthonfelújítási programban. Ezt eddig is lehetett tudni, az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium viszont most elárulta, hol húzzák meg a határokat. Azok jutnak a legtöbb pénzhez, akik lakóhelyén 312 450 forint alatti a nettó havi átlagkereset.
Havonta kétszer 150 ezer forintot.
Az épületek energetikai szabályai és a kazánokra vonatkozó rendelkezések is megváltozhatnak az EU-ban.
Napenergia plusz program néven indul jövő év elején az új, a háztartások napelemes energiatermelését támogató pályázat. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy ez mennyiben járul hozzá az ország kibocsátás-csökkentési céljainak eléréséhez, és hogy mire számíthatunk az eddigi tapasztalatok alapján. Egy biztos, a kezdeményezés jó, lesz, akin segít, de mind minőségben, mind mennyiségben többre lenne szükség.
Csaknem 200 millió forintnyi uniós támogatásból szereltek 1350 napelem panelt Budapesten, a Ferencváros stadionjára, a Groupama Arénára.
Kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás is lesz 2024-es választási évben. Mindez egy szakmai konferencián derült ki, ahol ízekre szedték a szakmai szervezetek a kormány által augusztus végén az Európai Bizottságnak benyújtott REPowerEU-s terveket.
Már nem kell sokat várni az Intel új, laptopokba szánt processzoraira, mely egy külön egységet is kap a mesterségesintelligencia-feladatok elvégzésére.
A számítástechnika felhőbe költöztetése sok terhet levesz az egyéni felhasználók válláról, és még az egyének karbonlábnyomát is csökkenti. De mi a helyzet ebből a szempontból a felhőkkel?
A hőszigetelés fontossága az elmúlt időszakban különösen aktuális kérdéssé vált: az, hogy ingatlanjaink megfelelő módon legyenek szigetelve, nemcsak pénztárcánk, de környezetünk érdeke is. A mai technológia szerencsére lehetővé teszi, hogy mindkét szempontnak megfeleljünk. De hogyan álljunk neki, milyen anyagokat válasszunk és mire figyeljünk a kivitelezésnél? Cikkünkben ennek járunk utána.
Az IBM mérnökei olyan chipen dolgoznak, amelynél 14-szer kevesebb energiát használ a mesterséges intelligencia, mint a jelenlegi csúcsprocesszorok.
Szokatlan, ám működik: az IBM szakemberei az emberi agy mintájára készítettek egy el chipet, amellyel csökkenthető lehet a mesterséges intelligencia karbonlábnyoma is.
Módosítják az épületek energiatanúsítványáról szóló szabályokat. Eladás esetén nem lesz kötelező elkészíttetni a tanúsítványt, de a vevő kérésére át kell adni. A jelenleginél várhatóan alaposabb és érhetőbb is lesz. Úgy tudjuk, az erről szóló rendelet már csak a megjelenésre vár.
Különböző formájú és textúrájú tárgyakat tud megfogni a Cambridge-i Egyetem szakemberei által megalkotott, viszonylag egyszerűen működő robotkéz.
„Hiszünk abban, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia” – osztja meg cége ars poeticáját Tóth Zoltán, az E.ON egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetője. Méghozzá egy viszonylag újkeletű szolgáltatásuk, a fogyasztás szabályozása kapcsán. Hogy ez mi fán terem, hogyan és mennyiben tud hozzájárulni az energiahasználat optimalizálásához? Ez is kiderül az alábbi interjúból.
„A vállalatok több mint 80 százaléka szerint energiahatékonyságot növelő beruházásokra is szükség van a versenyképesség fenntartásához.” – jelenti az Ernst & Young, a magyarországi közép- és nagyvállalatok körében készített felmérésében. Az ipari vállalatok energetikai beruházása akár éven belül is megtérülhet a fűtési és hűtési költségek megtakarításával. Ezzel a vállalatok jelentős versenyelőnyre tehetnek szert most és az elkövetkező években. Hogyan tudják hatékonyabbá tenni az energiafogyasztásukat? Ennek jártunk utána.
Svéd kutatók olyan fából, citromból és kókuszból készült anyagot találtak fel, ami képes tárolni a hőt és a hideget is, és szükség szerint le is tudja azt adni.
A magyar háztartások 40 százaléka tervez energiatakarékossági beruházásokat; tavaly július óta 10 százalékkal többen költenének energiahatékonysági korszerűsítésre otthonukban – derült ki a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb reprezentatív kutatásából.
Az ügynökség elsősorban a lakosság energiahatékonysági beruházásait fogja támogatni.
A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak – derül ki a Siemens friss kutatásából. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.
Sokkal kényelmesebbé és környezetbarátabbá válhat az otthonok felfűtése, ha a finn Warming Surfaces Company gyakorlatilag észrevehetetlen fűtési rendszere a gyakorlatban is elterjed.
