A magyar polgárok közül is egyre többen tartják fontosnak a fenntarthatóságra való áttérést, ám a legtöbben egyelőre csak olyan lépéseket tesznek, amelyek nem járnak komoly anyagi következményekkel, illetve nem túl megterhelőek. A felmérésekből az is kiderül, hogy sokan az államtól várják a „zöld intézkedések” megtételét.
Sokan azzal érvelnek, hogy amíg a mamutcégek nem csökkentik drasztikusan a környezetre gyakorolt káros hatásukat, addig felesleges minden egyéni lépés, amivel a klímaválság ellen igyekszünk tenni. Pedig rengeteget tehetünk mi magunk is a hétköznapokban, hogy óvjuk a bolygónkat. Az egyéni felelősség vagy éppen az ártalomcsökkentés egy lépéssel közelebb vihet bennünket egy szebb és zöldebb világhoz. De hogyan fogjunk hozzá, mit tehetünk már ma a Földért? Tippekkel segítünk.
Jönnek a még takarékosabb LED-izzók, de egyelőre kevés helyen kifizetődő a használatuk. Az új energiacímkéket kevesen tudják értelmezni, például egy háztartási gép vásárlásánál is.
Ebből 701 millió euró a magyar gazdaság a koronavírus utáni visszapattanását és a hazai egészségügyi rendszer erősödését segítette.
Újabb hat megyében nyílik meg a lakossági napelemes pályázat hétfőn délután ötkor. A jelentkezők napelemekre, vagy napelemekre és fűtéskorszerűsítésre is pályázhatnak, mindennemű önrész nélkül. 202 milliárd forintot oszt ki erre a célra az állam.
A hvg.hu olvasóinak fontos az energiahatékonyság, de nincs elég pénzük, hogy költsenek rá.
December 6-án indult el a Napelem pályázat először csak Nyugat-Magyarországon, de még idén az egész ország területén elérhető lesz. A kedvezményes felújítás csak regisztrált vállalkozókkal végezhető el. Bár ezernél is több cég jelentkezett már, közülük azonban 200-nál is kevesebb vállal generálkivitelezést. Lesznek megyék, ahol nemcsak a támogatásért, hanem a munkát elvégzőkért is meg kell küzdeni.
Számos ügyféllel nehéz volt megértetni, hogy a hőszivattyú ebben az esetben nem geotermikus fűtést jelent. A kivitelezők közül is volt, akit felkészületlenül ért a 202 milliárd forintos összértékű pályázathoz szükséges adminisztráció. Hétfőn indult az ingyen napelemes pályázatok első fordulója, egy pályázatíró segítségével szedtük össze az első tapasztalatokat.
Ahogy szigorodnak a jogszabályok, úgy válnak egyre népszerűbbé a környezetkímélő lakásfejlesztések, ami a lakásfejlesztő vállalkozások forgalmán is érződik. Ugyanakkor sokszor a vásárlás megfékezése teszi a legtöbbet környezetért, hiába sarkallnak fejlesztésre a kormányzati támogatások.
Ön igyekszik spórolni a rezsin? És szeretne? Mennyit lenne hajlandó költeni a spórolásra? Válaszoljon kérdéseinkre!
Ambiciózusabb épületfelújítási célokat, az energiahatékonyságot előnyben részesítő támogatási programok kiírását javasolja friss tanulmányában a Renovate Europe Campaign (REC) Magyarország számára, miután alapos vizsgálatnak vetette alá másfél tucat uniós tagállam épületkorszerűsítési programját. Megállapították, hogy egyik sem használja ki eléggé a lehetőségeket, Magyarország az egyik sereghajtó. Pedig energiahatékonysági felújítások nélkül nem teljesülnek a 2050-es kibocsátási célok.
Szélesebb réteget céloz meg, és szélesebb körű felújítást is támogat a legújabb lakossági megújulóenergia-pályázat, azonban az energiahatékonyságot nem feltétlenül növeli. Vannak még tisztázatlan részletek, és jó pár buktatóba is belefutottunk. Szakértők segítségével adunk tanácsot azoknak, akik gondolkodnak azon, hogy pályáznának az ingyenpénzre.
A járvány alatt több időt töltöttek, illetve töltenek a négy fal között a családok, így sokan most kiviteleznék a régóta tervezett felújításokat. Ehhez sokan kérnek energiatakarékossági és energiahatékonysági tanácsokat szakértőktől.
Otthonunk komfortossága mindennél fontosabb, főleg mostanában, amikor még több időt töltünk benne. A kényelem és az esztétikum mellett azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy lakóklímánk megfelelő egészséget biztosítson számunkra. Egy egész Európát átfogó, Eurobarometer-tanulmány azt mutatta ki, hogy a lakosság háromnegyedének az egészség jelenti a boldogság legfontosabb tényezőjét, ezt követi a szeretet, a munka és a pénz fontossága.
„Fit for 55” – ezzel az uniós szóalkotással kell megbarátkoznunk a következő évtizedre. A kifejezés arra utal, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy 2030-ra a károsanyag-kibocsátását – az 1990-es évet alapul véve – 55 százalékkal csökkentse. Ez a középtávú terv annak érdekében, hogy 2050-re elérhetővé váljon a kibocsátássemlegesség.
Lehetőség, szándék és egyre inkább pénz is van kifejezetten a környezetet kímélő építkezésekre, felújításokra, ám még mindig inkább költség-, semmint energiahatékonysági szempontokban gondolkodik a lakosság.
Mégsem vezették be az új lakóépületeket érintő energiafelhasználás jelentős csökkentésére vonatkozó előírást, és enyhült a megújulók kötelezően 25 százalékos részesedésére vonatkozó szabály is. Nem csoda, hogy nem csökken a hazai lakások energiafogyasztása.
Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak.
Jövő hét pénteken vegyen fel vastag pulóvert, és tekerje csak egy kicsivel lejjebb a fűtést.
Szigorúbb szabályozás vonatkozik majd a háztartási gépek energiafogyasztásának feltüntetésére.
