Magyarország kapott még 700 millió euró zárolt pénzt az EU-tól
A tagállamok tanácsa ma elfogadta azt a jogszabályt, amely újabb forrásokkal egészíti ki a helyreállítási alapokat.
A tagállamok tanácsa ma elfogadta azt a jogszabályt, amely újabb forrásokkal egészíti ki a helyreállítási alapokat.
A megnövekedett energiaárak okozta gazdasági környezetet nem szükséges bemutatni, az energiakrízis kivétel nélkül minden szektorra hatással van. A vállalatvezetők keresik a megoldást, hogyan csökkenthetik a vállalatok energiafogyasztását. Két szemlélettel vizsgálják a lehetőségeket, megszorítás vagy energetikai fejlesztés. Az energetikai beruházásba fektetett tőke azonban hamarabb megtérül, mint sokan gondolnák.
A Torontói Egyetem munkatársai egy olyan új ablaküveget tesztelnek, melyben folyadékot lehet keringetni. Függően attól, hogy milyen folyadék áramlik a többrétegű üvegben, több dolgot is ki lehet szűrni – például nyáron elég csak a fényt beengedni, a hőt adó infravörös sugárzás „kizárható”. A kutatók szerint az általuk „folyékony ablakként” emlegetett fejlesztéssel jelentősen spórolni lehet a környezetterhelésen és a rezsiszámlákon is.
Európai zöldpárti politikusok felkérésére végzett átfogó elemzést a finn LUT Egyetem kutatócsoportja. Több forgatókönyvet is vázol, amelyek közül a leginkább ambíciózus az, amelyik már 2035-re reális lehetőségként vázolja a teljes zöld átállást. Az eggyel kevésbé merész, éppen ezért valószínűbb számítás szerint 2040-re, vagyis tíz évvel a most elfogadott határidő előtt teljesülhetnek az uniós klímacélok.
Várhatóan az energiahatékonyságon lehet majd a fókusz az Apple új lapkája, az A17-es processzorok esetében, ami végső soron az iPhone-ok üzemidején javíthat.
Az energiaválság közepén mindenkinek fejleszteni kell, ha nem akar lemaradni.
Megváltoztak a preferenciák és új trendek is megjelentek, ugyanakkor van olyan tényező, amin a mostani gazdasági helyzet sem módosított. Nincsenek könnyű helyzetben az irodát vagy raktárt bérlő vállalkozók, a jelenlegi változások teljesen új megközelítést igényelnek.
A tapasztalható energiaár-emelkedések miatt minden ötödik ember rövidebbre vette rendszeresen használt mosási programját, a megkérdezettek majdnem fele ruhatípustól függően teszi ezt meg – derül ki a Candy Hoover Hungary legfrissebb online kutatásából. A többség hetente kettő-négy alkalommal szokott mosni, mosószert havonta egyszer-kétszer vásárol, amelyre jellemzően 5-10 ezer forint közötti összeget költ.
Az energiaárak meredek emelkedése mellett a klímaváltozás elleni harc is a termelési- és energiahatékonyság javítására sarkallja a cégeket.
Az energiahatékonysági beruházások támogatására első körben 150 milliárd forintot szán a kormány.
Van, ahol új fűtéskorszerűsítéssel, van, ahol rövidebb nyitvatartással próbálnak úrrá lenni a helyzeten.
Nagyobb részt a működési költségeket, kisebb részt energiahatékonyságot javító beruházásokat finanszírozhatnak majd az állami pénzből.
Ki ne hallott volna tuti tippeket arról, hogyan takarékoskodhat a konyhában az idővel és az energiával. Próbára tettünk pár népszerű hiedelmet a bab áztatásától a húspácolásig.
A Belgium nagyobb részét kitevő Flandria kormánya bejelentette, hogy vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel formájában segíti az ingatlanok energiahatékonyságának növelését.
Hárommilliárd forinttal túllépték az előzetesen megállapított keretet a dél-dunántúli régióban beadott a napelemes pályázatoknál. Más régióban azonban maradt még bőven ki nem használt keret, ahonnan ki tudják pótolni.
A társadalmi felelősségvállalás szerencsére egyre több vállalat számára már nem csupán hangzatos, de nem mindig őszinte hívószó, hanem értékrendjük szerves része. A fenntarthatóság átfogó alkalmazása egyre inkább a jövőbeli növekedés előfeltételévé válik, a felelős vállalatok jó példát mutatnak. A fenntarthatóság és a megtérülés együttes megvalósulása sokáig nehezen volt elképzelhető, a gazdasági fejlődés és az ökológiai szempontok közötti feltételezett ellentmondás azonban már nem feltétlenül áll fenn.
Az ABB megbízásából készült globális felmérés rávilágít a vállalatok beruházási terveire, amelyekkel az energiahatékonyság javítását és a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást kívánják elérni. A cégek 90 százaléka növelni fogja az erre vonatkozó kiadásait a következő öt évben, míg 52 százalékuk ugyanezen időszakon belül tervezi a nettó zéró kibocsátás elérését.
Mekkora befektetést igényel, hogy energiahatékonyabbá tegyük az otthonunkat? Milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésünkre és kitől kérjünk tanácsot? A zCast következő adásában a zöld otthonokra fókuszáltunk és megnéztük, a tudatosság hogyan jelenik meg a hazai otthonoknál.
Belpolitikai sikerei után egy hónappal Orbán Viktor egyre több veszteséget szenved el az európai pozícióharcban. Az orosz energiaembargó árnyékában Magyarországon különösen a gázfűtéses lakások tulajdonosai maradtak magukra a dilemmáikkal.
Vitathatatlan összefüggést lát a megkérdezett fogyasztók közel 90 százaléka a klímaváltozás és az emelkedő energiaárak között – derül ki a Schneider Electric felméréséből. Sokan tartják fontosnak, hogy olcsón és zölden fenntartható otthonban éljenek, azonban a megkérdezettek kevesebb mint harmada látja úgy, hogy ilyen ingatlan kialakítására reális esélye is van.