Közös nyilatkozatban biztosították támogatásukról Ukrajnát az uniós intézmények vezetői, az Európai Parlament is határozatban állt ki az ukrán nép mellett, miközben Orbán Viktort bírálták. A magyar miniszterelnököt többen is árulónak bélyegezték. A nagy többséggel elfogadott EP-álláspontot egyetlen magyar képviselő sem támogatta.
Ledolgozható-e az uniós versenyhátrány? És mennyire helyénvaló az a magyar kormányzati álláspont, amely Európát esélytelennek láttatja a nemzetközi versenyben. A volt uniós biztost kérdeztük.
António Costa személyesen fog tájékozódni azzal kapcsolatban, miért nem alkalmas szállításra a Barátság-vezeték ukrajnai ága, ami miatt Magyarország blokkolja Ukrajna támogatását. Az Európai Tanács elnöke ettől függetlenül a lojális együttműködés elvének megsértésével vádolta a magyar miniszterelnököt. Többek között ez áll abban a levélben, amelyet az EUrologus látott.
Brüsszelben a külügyminiszterek tanácsülésén a tagállamok képviselői kiakadtak azon, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós kölcsönt és a 20. szankciós csomagot. Az európai kormányok nem sok megértést mutattak azzal kapcsolatban, hogy Magyarország ragaszkodik az orosz energiahordozókhoz.
Súlyos következményekkel járhat Magyarországra nézve, ha az Európai Bíróság, megerősítve főtanácsnoka múlt héten közölt indítványát úgy dönt: nem jár az a 10 milliárd eurónyi EU-pénz sem az országnak, amelyet még 2023 végén szabadított fel az Európai Bizottság. Végigvettük, mivel járhat, és mekkora mozgástere lehet egy új kormánynak az ügyben.
Korhatár a közösségi médiára, gigabüntetés a techcégeknek, káros gyakorlatok betiltása – a többi között erre kell készülni, ha a jogalkotás fel akarja lépni a gyerekekre leselkedő online veszélyekkel szemben. Dávid Dóra EP-képviselővel beszélgettünk uniós podcastunkban.
A magyar kormány szuverenitási kérdésnek tekinti a bevándorláspolitikát, ez azonban nem igazán van így. Erre alapozta Brüsszel nemrég bemutatott stratégiáját – no meg arra, hogyan nyerje meg a magyar kormányhoz hasonló populista erőket.
Éles hangvételű vitát tartott az Európai Parlament Szlovákia jogállamisági helyzetéről, az alapvető jogok érvényesüléséről és az uniós források esetleges visszaélésszerű felhasználásáról, ahol a Beneš-dekrétumok is szóba kerültek. A Fidesz több képviselője is felszólalt, akik az őshonos kisebbségek védelmét hangsúlyozták, és az egyébként felszólalástól eltiltott Tisza párti képviselők is szóhoz jutottak.
A 21 magyar EP-képviselő közül kettő támogatta a három jogszabályból álló, sürgősséggel elfogadott csomagot.
Az Európai Parlament kedden elfogadta az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági védőzáradékokról szóló rendeletet, amelynek célja, hogy megakadályozza az uniós agrárpiacok súlyos zavarait a dél-amerikai import esetleges megugrása esetén. A jogszabályt a képviselők nagy többséggel fogadták el, de sem a Tisza, sem a Fidesz képviselői nem támogatták a javaslatot.
Az Európai Parlament kedden elfogadta a menekültügyi eljárásokról szóló uniós jogszabályok módosítását, amely a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének létrehozásával és a biztonságos harmadik ország elvének megerősítésével gyorsabbá tenné a menedékjog iránti kérelmek elbírálását. Történelminek is nevezhető, hogy az EP-ben új koalíció alakult ki: a jobboldali pártok a baloldali erők fölé kerekedtek, vagyis ebben a kérdésben felbomlott a hagyományos nagykoalíció.
Alapjaiban alakíthatja át az uniós mezőgazdaság finanszírozását a 2028–2034-es időszakra szóló költségvetési javaslat – figyelmeztet frissen közzétett véleményében az Európai Számvevőszék. Az EU pénzügyi ellenőrző szerve szerint a tervezett változtatások jelentős rugalmasságot adnak a tagállamoknak, ugyanakkor bizonytalanságot és elszámoltathatósági kockázatokat is hordoznak.
Az Európai Parlament elnöke a mai plenáris ülésen jelentette be, hogy a magyar hatóságok kezdeményezték Kulja András európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A kezdeményezés egy magánvádas rágalmazási ügyhöz kapcsolódik, amely egy 2025 nyarán közzétett közösségimédia-bejegyzés miatt indult.
Az EUrologus és a HVG közös podcastjában a két- és többsebességes Európa lehetőségeit elemezzük. Az adás vendége Schenk Richárd, az MCC brüsszeli irodájának kutató-elemzője. Választ keresünk arra, hogy vajon milyen jövő vár Magyarországra, ha a kontinens egyre töredezettebbé válik.
Aggodalmat vált ki az Európai Parlamentben az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésében tervezett eredményalapú finanszírozás kiterjesztése. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának képviselői szerint a megfelelő garanciák nélküli alkalmazás növeli a csalás, a kettős finanszírozás és a hibák kockázatát, valamint gyengítheti a demokratikus ellenőrzést. Egy másik szakbizottságban pedig a források visszatartásának kiterjesztését szorgalmazzák jogállamisági problémák esetén.
Az Európai Unió Tanácsa megállapodott arról a jogi keretről, amely lehetővé teszi egy összesen 90 milliárd eurós hitel biztosítását Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakban. A Tanács célja, hogy mielőbb megállapodásra jusson az Európai Parlamenttel, így az első kifizetés már az idei év második negyedévének elején megtörténhet.
A magyarok az EU iránt is kevésbé lelkesek – ez derült ki a legújabb Eurobarométer-felmérésből, amelyet az Európai Parlament megbízásából végeztek el minden tagállamban.
Az Unió továbbra is erősen importfüggő, a belföldi termelés és az újrafeldolgozás nem indult be – 2030-ra ellátási gondok jelentkezhetnek – figyelmeztet az Európai Számvevőszék.
António Costa, az Európai Tanács elnöke meghívta az uniós vezetőket 2026. február 12-ére egy informális tanácskozásra a belgiumi Alden Biesen-kastélyba. A tárgyalás témája a belső piac megerősítése lesz.
Adásunkban azt járjuk körül, hogy az amerikai elnök hogyan hozza kellemetlen helyzetbe európai rajongóit, akik ilyenkor igyekeznek félrenézni. Az adás vendége Nagy Zsolt politikai elemző.
