Az Európai Unió újabb lépést tett a mesterséges intelligencia (AI) szabályozásának egyszerűsítése felé: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az AI-rendelet egyes szabályainak módosításáról. A cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, miközben az EU továbbra is biztosítani kívánja a technológia biztonságos és felelős használatát.
Az EU nemek közötti egyenlőségi indexében évek óta az utolsók között van Magyarország, a legfrissebb 2025-ös adatok szerint hátulról a második. Bár a Tisza-kormány hivatalosan még meg sem alakult, papíron már biztosan lesz javulás ezen mérce szerint: évek óta először lesznek női miniszterek, és a női parlamenti képviselők aránya is megugrik. Mindez biztosan hozzájárul a nők politikai befolyásának erősödéséhez. A kérdés, hogy más területeken mennyi változást hozhat az új kormány munkája.
Az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottságának keddi ülésén az EP-képviselők az ukrán Verhovna Rada képviselőivel folytattak eszmecserét az ukrajnai helyzetről és Ukrajna uniós csatlakozásáról. Egy fideszes képviselő a nemzeti kisebbségek helyzetét kérte számon az ukránokon, akik zebrázással és hatvanpusztázással válaszoltak.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) kedden elfogadott jelentéseiben megerősítette: a nyugat-balkáni bővítés kulcsszereplői, Montenegró és Albánia továbbra is komoly előrelépést mutatnak az európai integráció útján – ugyanakkor mindkét ország előtt jelentős politikai és jogállamisági kihívások állnak.
Még 2025. december 16-án terjesztett elő egy javaslatot az Európai Bizottság, amely egy nemzetközi kártérítési mechanizmus létrehozását célozta Ukrajna javára. Ez a kezdeményezés múlt héten széles politikai támogatást kapott: az Európai Parlament csütörtöki szavazásán 465 igen szavazattal, 57 ellenében és 47 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Ukrajnával kapcsolatos követelések nemzetközi bizottságának felállítását.
Az EP állásfoglalásában a leghatározottabban elítélte Oroszország ismétlődő, brutális és szándékos támadásait az ukrajnai polgári célpontok ellen, és igazságot, valamint elszámoltathatóságot sürgetett az áldozatok érdekében. Csak egy magyar képviselő szavazott igennel a nagy többséggel elfogadott dokumentumra.
Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén a 2028 és 2034 közötti többéves uniós költségvetésről tárgyalt. A képviselők szerint a büdzsének az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százalékát kellene elérnie, ami mérsékelt, mintegy tízszázalékos növekedést jelentene a jelenlegi tervekhez képest.
Orbán Viktortól el sem tudtak köszönni az állam- és kormányfők, legközelebb már Magyar Péter képviseli az Európai Tanácsban Magyarországot. Az EUfória podcast legújabb adásában a ciprusi informális csúcs fejleményeit elemeztük.
Az Európai Unió bővítése új geopolitikai környezetben zajlik, amely egyre több kihívást tartogat – erről beszélt Marta Kos az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén. Az uniós bővítési biztos hangsúlyozta: „nagy geopolitikai változásokat élünk meg”, és a világ egyre veszélyesebbé válik, miközben a nagyhatalmak egyre gyakrabban hagyják figyelmen kívül a nemzetközi szabályokat.
A hivatalba lépő kormánynak tulajdonképpen nem sok választása van: ha el akar kerülni egy újabb vesztes pert, majd az azzal járó esetleges pénzbüntetést, akkor át kell alakítania a közmédiát és a médiafinanszírozási rendszert. Néhány vezető felmentése, szerződések felmondása nem elegendő.
A Tisza Párt választási győzelme számos kérdést kinyit az Európai Unió különböző fórumain. Blokkolások, vétó, befagyasztott milliárdok, oroszbarátság, elszigetelődés – ez az orbáni örökség, amivel Magyar Péternek indulnia kell. A leendő magyar–EU-kapcsolatokról beszélgettünk az EUfóriában Hegedűs Dániellel, a berlini központú Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettesével.
Rendkívül komoly időprésben lesz az új magyar kormány az uniós források lehívása kapcsán. Nem elsősorban a hétéves költségvetés befagyasztott milliárdjairól van szó, hanem a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapról, amelyet augusztus végéig lehet felhasználni. Az Európai Bizottság azonban kinyitott néhány kiskaput.
Három EP-képviselő is sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, akik a magyar jogállamiság helyreállításáról, illetve az uniós pénzek hozzáférhetőségéről beszéltek.
Amennyiben az új magyar kormány valóban vissza akarja vinni Magyarországot az Európai Unió középpontjába, ahhoz biztosan nem lesz elég a hangnemváltás és néhány jó brüsszeli fotó. Az EUrologus top 15 listája a legégetőbb teendőkről, amelyek a Tiszára várnak, hogy másfél évtized után normalizáljuk viszonyunkat a Huszonhetekkel és Brüsszellel.
Ursula von der Leyen szerint a magyar választók „visszakövetelték európai útjukat”, miután Magyar Péter győzelmével lezárult Orbán Viktor 16 évig tartó, megszakítás nélküli kormányzása. Az Európai Bizottság elnöke hétfői sajtótájékozatóján arról beszélt, hogy Brüsszel készen áll arra, hogy az új magyar kormánnyal gyorsan előrelépjen a befagyasztott uniós források, a jogállamisági reformok és a külpolitikai együttműködés ügyében.
Az USA és Izrael által Irán ellen indított háború rövid időn belül energiasokkot eredményezett az egész világon és természetesen Európában is. Ebben a helyzetben segítséget jelentett, hogy a négy évvel ezelőtt, az oroszok által okozott energiaválság után az EU fontos lépéseket tett a kitettség enyhítésére. Magyarország azonban még inkább függővé vált Oroszországtól. Az EUfória podcast vendége Jávor Benedek zöldpárti politikus.
Trump úgy gondolja, hogy a kiszámíthatatlanság előny a külpolitikában – erről is beszélt az EUfória podcast legfrissebb adásában Rédei Lőrinc, a Texasi Egyetem docense.
Az EP csütörtöki plenáris ülésén jóváhagyta, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unió Tanácsával az EU-ban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének új szabályairól. A döntést 389 igen, 206 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett fogadták el, ezzel a jogalkotási folyamat új szakaszba lépett. A szavazás különlegessége, hogy felborult a hagyományos nagykoalíció, ehelyett a jobboldali pártok kerekedtek a baloldaliak fölé.
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén megszavazta az Európai Unió első átfogó, uniós szintű büntetőjogi keretét a korrupció elleni küzdelem érdekében. Az új irányelv célja, hogy egységesítse a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények meghatározását és a büntetési tételeket az EU teljes területén, erősítve ezzel a fellépést a határokon átnyúló ügyekben is.
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője levélben fordult képviselőtársaihoz, amelyben egy általa „rendkívül súlyos botránynak” nevezett ügyre hívta fel a figyelmet, amelyben a Tisza Párt is érintett.
