Az EP állásfoglalásában a leghatározottabban elítélte Oroszország ismétlődő, brutális és szándékos támadásait az ukrajnai polgári célpontok ellen, és igazságot, valamint elszámoltathatóságot sürgetett az áldozatok érdekében. Csak egy magyar képviselő szavazott igennel a nagy többséggel elfogadott dokumentumra.
Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén a 2028 és 2034 közötti többéves uniós költségvetésről tárgyalt. A képviselők szerint a büdzsének az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százalékát kellene elérnie, ami mérsékelt, mintegy tízszázalékos növekedést jelentene a jelenlegi tervekhez képest.
Orbán Viktortól el sem tudtak köszönni az állam- és kormányfők, legközelebb már Magyar Péter képviseli az Európai Tanácsban Magyarországot. Az EUfória podcast legújabb adásában a ciprusi informális csúcs fejleményeit elemeztük.
Az Európai Unió bővítése új geopolitikai környezetben zajlik, amely egyre több kihívást tartogat – erről beszélt Marta Kos az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén. Az uniós bővítési biztos hangsúlyozta: „nagy geopolitikai változásokat élünk meg”, és a világ egyre veszélyesebbé válik, miközben a nagyhatalmak egyre gyakrabban hagyják figyelmen kívül a nemzetközi szabályokat.
A hivatalba lépő kormánynak tulajdonképpen nem sok választása van: ha el akar kerülni egy újabb vesztes pert, majd az azzal járó esetleges pénzbüntetést, akkor át kell alakítania a közmédiát és a médiafinanszírozási rendszert. Néhány vezető felmentése, szerződések felmondása nem elegendő.
A Tisza Párt választási győzelme számos kérdést kinyit az Európai Unió különböző fórumain. Blokkolások, vétó, befagyasztott milliárdok, oroszbarátság, elszigetelődés – ez az orbáni örökség, amivel Magyar Péternek indulnia kell. A leendő magyar–EU-kapcsolatokról beszélgettünk az EUfóriában Hegedűs Dániellel, a berlini központú Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettesével.
Rendkívül komoly időprésben lesz az új magyar kormány az uniós források lehívása kapcsán. Nem elsősorban a hétéves költségvetés befagyasztott milliárdjairól van szó, hanem a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapról, amelyet augusztus végéig lehet felhasználni. Az Európai Bizottság azonban kinyitott néhány kiskaput.
Három EP-képviselő is sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, akik a magyar jogállamiság helyreállításáról, illetve az uniós pénzek hozzáférhetőségéről beszéltek.
Amennyiben az új magyar kormány valóban vissza akarja vinni Magyarországot az Európai Unió középpontjába, ahhoz biztosan nem lesz elég a hangnemváltás és néhány jó brüsszeli fotó. Az EUrologus top 15 listája a legégetőbb teendőkről, amelyek a Tiszára várnak, hogy másfél évtized után normalizáljuk viszonyunkat a Huszonhetekkel és Brüsszellel.
Ursula von der Leyen szerint a magyar választók „visszakövetelték európai útjukat”, miután Magyar Péter győzelmével lezárult Orbán Viktor 16 évig tartó, megszakítás nélküli kormányzása. Az Európai Bizottság elnöke hétfői sajtótájékozatóján arról beszélt, hogy Brüsszel készen áll arra, hogy az új magyar kormánnyal gyorsan előrelépjen a befagyasztott uniós források, a jogállamisági reformok és a külpolitikai együttműködés ügyében.
Az USA és Izrael által Irán ellen indított háború rövid időn belül energiasokkot eredményezett az egész világon és természetesen Európában is. Ebben a helyzetben segítséget jelentett, hogy a négy évvel ezelőtt, az oroszok által okozott energiaválság után az EU fontos lépéseket tett a kitettség enyhítésére. Magyarország azonban még inkább függővé vált Oroszországtól. Az EUfória podcast vendége Jávor Benedek zöldpárti politikus.
Trump úgy gondolja, hogy a kiszámíthatatlanság előny a külpolitikában – erről is beszélt az EUfória podcast legfrissebb adásában Rédei Lőrinc, a Texasi Egyetem docense.
Az EP csütörtöki plenáris ülésén jóváhagyta, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unió Tanácsával az EU-ban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének új szabályairól. A döntést 389 igen, 206 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett fogadták el, ezzel a jogalkotási folyamat új szakaszba lépett. A szavazás különlegessége, hogy felborult a hagyományos nagykoalíció, ehelyett a jobboldali pártok kerekedtek a baloldaliak fölé.
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén megszavazta az Európai Unió első átfogó, uniós szintű büntetőjogi keretét a korrupció elleni küzdelem érdekében. Az új irányelv célja, hogy egységesítse a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények meghatározását és a büntetési tételeket az EU teljes területén, erősítve ezzel a fellépést a határokon átnyúló ügyekben is.
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője levélben fordult képviselőtársaihoz, amelyben egy általa „rendkívül súlyos botránynak” nevezett ügyre hívta fel a figyelmet, amelyben a Tisza Párt is érintett.
Orbán nem engedett, az EU nem akart alkudozni, így Ukrajna egyelőre nem kap pénzt. Össztűz zúdult a magyar miniszterelnökre, aki az állam- és kormányfőknek adott ízelítőt a magyar választási kampányból. Az EUfória podcastban Gyükeri Mercédesz volt a vendég.
Heves vita bontakozott ki az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi (LIBE) szakbizottságában a Beneš-dekrétumok jelenkori alkalmazásáról és azok jogi, valamint politikai következményeiről. A meghallgatáson jogászok, emberi jogi szakértők és európai parlamenti képviselők ütköztették álláspontjaikat.
Bár Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna (és emiatt Moldova) uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitását, az ukránok technikai szinten folyamatosan dolgoznak a feltételek teljesítésén, amihez az Európai Bizottság és a tagállamok is segítséget adnak. Ezt a folyamatot tekintették át Brüsszelben.
Az Európai Parlament határozatban ítélte el, hogy Oroszország külföldi állampolgárokat – különösen afrikai országokból származó embereket – toboroz megtévesztő módszerekkel az Ukrajna elleni háborúhoz kapcsolódó feladatokra. A képviselők felszólították az EU-t és a tagállamokat, hogy vezessenek be célzott szankciókat azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik részt vesznek az emberkereskedelemben és a toborzóhálózatok működtetésében.
Európának ki kell tartania az energiafüggetlenséget erősítő stratégiája mellett, és nem szabad visszatérnie az orosz fosszilis energiahordozókhoz – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén. Az Európai Bizottság elnöke szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet is azt mutatja, hogy Európa számára a diverzifikáció és a hazai energiaforrások fejlesztése jelenti az egyetlen fenntartható irányt.
