Az Európai Parlament zöld jelzést adott a Tanács döntésének a megerősített együttműködési eljárás alkalmazásáról annak érdekében, hogy az EU 90 milliárd eurós támogatási hitelt nyújtson Ukrajnának.
334:324 arányban az Európai Parlament úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás jogi megítélése érdekében. A kezdeményezés nem magáról a megállapodásról szóló ratifikációt érinti, hanem azt a kérdést, hogy az Európai Bizottság jogszerűen járt-e el az aláírás és az eljárási keretek meghatározásakor.
Továbbra sem lehet tudni, hogy Magyarország megkaphatja-e az uniós védelmi fejlesztési alapból igényelt 16,2 milliárd eurót. Ha az Európai Parlamenten múlna, akkor ez az összeg zárolva maradna, döntést azonban a tagállamok hoznak az Európai Bizottság javaslata alapján. A külügyi főképviselő szavaiból arra lehet következtetni, hogy a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt ez a pénz zárolva marad. Az EP-ben ismét magyar-vita volt.
A képviselők egy közelgő plenáris ülésen szavaznak a javaslatról, amely az eddigi egyik legnagyobb pénzügyi segítséget jelentené az EU részéről a háború sújtotta országnak.
Negyedik alkalommal is megpróbálja megbuktatni Ursula von der Leyent az európai parlamenti ellenzék. Az eddigi három kísérlet kudarc volt, mivel nemhogy a kétharmados többség nem jött össze a kezdeményezőknek, de éppen fordítva, az elnök támogatói tették ki a képviselők kétharmadát. Most a Fidesz pártcsaládja, a Patrióták Európáért csoport adott be bizalmatlansági indítvány.
Hétfőn délután kezdődött az Európai Parlament idei első plenáris ülése Strasbourgban, és már napirend előtt szóba került a Beneš-dekrétumok ügye. Az Európai Néppárt szorgalmazza, hogy bizottsági, majd plenáris szinten is foglalkozzon a témával az EP.
António Costa, az Európai Tanács elnöke január 22-ére rendkívüli EU-csúcsot hívott össze Brüsszelbe. Nem videokonferenciát, hanem személyes ülés szerveznek, egyetlen téma lesz napirenden: a transzatlanti kapcsolatok. A csúcstalálkozón a vezetők dönthetnek az eddig még soha nem alkalmazott, úgynevezett Kényszerellenes Eszköz aktiválásáról az USA-val szemben
Ódor Lajos európai parlamenti képviselő, Szlovákia korábbi ügyvezető miniszterelnöke szerint a Beneš-dekrétumokat halott törvényeknek kellene nyilvánítani, amelyek alapján nem lehet eljárásokat indítani. A politikus szerint a helyzet még szürreálisabbá vált, hogy börtönnel fenyegetik azokat, akik megkérdőjelezik a törvényt. Ódor Lajos új uniós podcastunk vendége volt.
A SAFE programban összesen 19 ország nyújtott be finanszírozási igényt, izgulnivalója egyedül hazánknak van.
Decemberben a 27-ből 24 tagállam úgy döntött, hogy Ukrajnának a következő két évre 90 milliárd euró kölcsönt biztosít működési és védelmi kiadásokra. Az ezzel kapcsolatos jogszabályokat az Európai Bizottság szerdán elfogadta, még az Európai Parlamentnek és az érintett országoknak kell jóváhagyniuk. A kölcsön lehetséges fedezete továbbra is a befagyasztott orosz banki vagyon.
Az elmúlt időszakban precedensértékű döntések születtek Magyarországon: lengyel politikusok kaptak politikai menedékjogot egy másik EU-tagállamban. Az ügy nemcsak a lengyel–magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelte meg, hanem az Európai Unió jogrendjének egyik alapelvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat is próbára tette. Az Európai Bizottság értékelésében arra utal, jogilag védhetőbb lenne, ha egy magyar Lengyelországban kérne menedékjogot.
Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága határozottan elutasítja a légi utasok jogainak gyengítését, és a jelenlegi szabályok megerősítését, illetve bővítését szorgalmazza. A képviselők szerint az utasok védelmét szolgáló, 2004 óta hatályos uniós szabályokat nem visszavágni, hanem korszerűsíteni kell – erről szól az állásfoglalásuk, amely nagy valószínűséggel az EP pozíciója lesz az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamatban.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában Daniel Freund német képviselő faggatta Várhelyi Olivér uniós biztost többek között arról, tudott-e róla, hogy az általa vezetett nagykövetségen kémszervezet működik. Várhelyi tagadta az érintettségét.
Egybehangzó sajtóinformációk és diplomáciai források szerint az Európai Unió tagállamainak szükséges többsége támogatja az EU és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozza létre. Öt ország, közöttük Magyarország voksolt a megállapodás ellen, ez azonban nem volt elegendő a blokkoló kisebbséghez.
