##EP2026

„Rendet rakunk Európában” – ötéves migrációs stratégiát fogadott el az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság Brüsszelben bemutatta az Európai Unió első, öt évre szóló Menekültügyi és Migrációkezelési Stratégiáját, amely világos politikai célokat és konkrét prioritásokat határoz meg az uniós migrációs politika jövőjére nézve. A dokumentum a következő öt év „iránytűjeként” szolgál, és a Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtására épít. Szerepel benne az illegális bevándorlás visszaszorítása, a jogtalanul itt tartózkodók visszaküldése és a legális bevándorlási útvonalak megteremtése.




Szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EU és India

Az Európai Unió és India lezárta a tárgyalásokat egy történelmi jelentőségű szabadkereskedelmi megállapodásról (FTA), amely a felek által valaha kötött legnagyobb ilyen egyezmény – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Újdelhiben, az EU–India-csúcstalálkozón. A megállapodás a világ második és negyedik legnagyobb gazdaságát kapcsolja össze, összesen kétmilliárd embert érint.




Az EU tagállamok megtiltották az orosz gáz vásárlását, Magyarország és Szlovákia ellene szavazott

Az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta azt a rendeletet, amely fokozatosan megtiltja az orosz eredetű vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az EU-ba. A döntés mérföldkőnek számít az unió energiapolitikájában, és kulcsfontosságú eleme a REPowerEU célkitűzésnek, amely az orosz energiától való függőség megszüntetését tűzte ki. Szlovákia és Magyarország nemmel szavazott.



Kiszámíthatatlanság és transzatlanti feszültségek árnyékában indult az EU-csúcs

Az európai egység megőrzése, a transzatlanti kapcsolatok jövője és az ukrajnai háború áll a középpontjában annak az uniós csúcstalálkozónak, amely csütörtökön kezdődött Brüsszelben. A tanácskozás előtt az uniós vezetők nyilatkozatai tükrözték az elmúlt hetek geopolitikai feszültségeit, de érezhetően óvatosan fogalmaztak Donald Trumppal kapcsolatban.




Az EP az Európai Bírósághoz fordul Mercosur-ügyben

334:324 arányban az Európai Parlament úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás jogi megítélése érdekében. A kezdeményezés nem magáról a megállapodásról szóló ratifikációt érinti, hanem azt a kérdést, hogy az Európai Bizottság jogszerűen járt-e el az aláírás és az eljárási keretek meghatározásakor.


Deutsch Tamás: Magyarországnak a béke miatt kell a védelmi hitel

Továbbra sem lehet tudni, hogy Magyarország megkaphatja-e az uniós védelmi fejlesztési alapból igényelt 16,2 milliárd eurót. Ha az Európai Parlamenten múlna, akkor ez az összeg zárolva maradna, döntést azonban a tagállamok hoznak az Európai Bizottság javaslata alapján. A külügyi főképviselő szavaiból arra lehet következtetni, hogy a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt ez a pénz zárolva marad. Az EP-ben ismét magyar-vita volt.



Három sikertelen kísérlet után negyedszer is meg akarják buktatni az EP-ben Ursula von der Leyent

Negyedik alkalommal is megpróbálja megbuktatni Ursula von der Leyent az európai parlamenti ellenzék. Az eddigi három kísérlet kudarc volt, mivel nemhogy a kétharmados többség nem jött össze a kezdeményezőknek, de éppen fordítva, az elnök támogatói tették ki a képviselők kétharmadát. Most a Fidesz pártcsaládja, a Patrióták Európáért csoport adott be bizalmatlansági indítvány.



Rendkívüli EU-csúcson dönthet az EU arról, mit kezd Trump újabb vámfenyegetésével

António Costa, az Európai Tanács elnöke január 22-ére rendkívüli EU-csúcsot hívott össze Brüsszelbe. Nem videokonferenciát, hanem személyes ülés szerveznek, egyetlen téma lesz napirenden: a transzatlanti kapcsolatok. A csúcstalálkozón a vezetők dönthetnek az eddig még soha nem alkalmazott, úgynevezett Kényszerellenes Eszköz aktiválásáról az USA-val szemben


EUfória Brüsszelből – a volt szlovák miniszterelnökkel és a Beneš-dekrétummal indul új uniós podcastunk

Ódor Lajos európai parlamenti képviselő, Szlovákia korábbi ügyvezető miniszterelnöke szerint a Beneš-dekrétumokat halott törvényeknek kellene nyilvánítani, amelyek alapján nem lehet eljárásokat indítani. A politikus szerint a helyzet még szürreálisabbá vált, hogy börtönnel fenyegetik azokat, akik megkérdőjelezik a törvényt. Ódor Lajos új uniós podcastunk vendége volt.



Döntött a Bizottság arról, hogyan finanszírozza az EU Ukrajnát

Decemberben a 27-ből 24 tagállam úgy döntött, hogy Ukrajnának a következő két évre 90 milliárd euró kölcsönt biztosít működési és védelmi kiadásokra. Az ezzel kapcsolatos jogszabályokat az Európai Bizottság szerdán elfogadta, még az Európai Parlamentnek és az érintett országoknak kell jóváhagyniuk. A kölcsön lehetséges fedezete továbbra is a befagyasztott orosz banki vagyon.