Az Európai Parlament kedden, a demokrácia nemzetközi napján fogadta el az Európai Uniós Demokrácia Pajzsról (EUDS) szóló jelentést. A képviselők szerint az uniós tagállamok önállóan már nem képesek megfelelően kezelni a külföldi információs manipulációt, a dezinformációt, a kibertámadásokat és a választásokba történő beavatkozást, ezért közös európai fellépésre van szükség.
Az AfD most akarja elkezdeni a 21. századot oly módon, hogy lezárják a 20. századot a nácizmussal, mindennel együtt és újra büszke német népet szeretnének - mondta az EUfória podcastban Nagy Zsolt, a Democratic Society politikai elemzője. A HVG és az EUrologus közös uniós háttérműsorában a populista pártok felemelkedéséről és annak korlátairól beszéltünk.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága szerint az Európai Uniónak egyszerre kell fenntartania a párbeszédet Kínával, és határozottabban védenie saját gazdasági és biztonsági érdekeit. A képviselők többek között a Kínától való gazdasági függőség csökkentését, tisztességesebb kereskedelmi feltételeket és erősebb fellépést sürgetnek az emberi jogi jogsértésekkel szemben.
Brüsszelben kért határozottabb európai fellépést Marokkóval szemben Ceuta polgármestere. Juan Jesús Vivas szerint a július 30–31-i tömeges határátlépésben Marokkónak legalábbis a hallgatásával, de akár aktív közreműködésével is szerepe lehetett. Az Európai Uniótól állandóbb határvédelmi jelenlétet, pénzügyi segítséget és Ceuta, illetve Melilla különleges uniós státuszát kéri.
Egy Kozsóról és a balatoni delfinekről szóló magyar cikk AI általi szemlézése miatt kerülhetnek új megvilágításba a mesterséges intelligencia működésének szerzői jogi határai. Az EUfória évadnyitó adásában Szigeti Tamás jogásszal, uniós szerzői jogi szakértővel beszélgettünk arról: milyen szabályozási korlátokkal kell szembenézniük várhatóan, és milyen fizetési kötelezettségeik vannak a technológiai óriásoknak az AI-modellek betanításához felhasznált tartalmak esetében.
Majdnem 700 ezer hektár égett le Európában az idei nyári erdőtüzekben, több mint 300 ezer embert kellett kitelepíteni, és a lángoknak halálos áldozatai is voltak – mondta Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos az Európai Parlament Környezetvédelmi, Éghajlatvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának ülésén. A képviselők szerint a pusztító szezon ismét megmutatta, hogy az egyes tagállamok önmagukban egyre kevésbé képesek megbirkózni a katasztrófákkal.
Az Európai Bizottság felülvizsgálja az uniós közbeszerzési szabályokat, és még idén új jogszabályjavaslatot terjeszthet elő. Ezzel kapcsolatban különböző tagállamokból és politikai frakciókból kerestünk meg EP-képviselőket. Válaszaik alapján széles körű az egyetértés abban, hogy a jelenlegi rendszer reformra szorul, de számottevően eltérnek a nézetek, hogy milyen célokat kellene szolgálnia az új szabályozásnak.
Az apparátusnak óriási kihívást, az országnak pedig hihetetlen lehetőséget jelent az 10 milliárd eurós helyreállítási forrást. A pénz felhasználásáról, a magyar kormány előtt álló feladatokról beszélgettünk az EUfóriában, az EUrologus és a HVG közös podcastjában Cserneczky Tamás fejlesztéspolitikai szakértővel.
Az áprilisi választások után alapvetően megváltozott a magyar–EU-kapcsolatok dinamikája. Jönnek az uniós pénzek, az ukránok nincsenek tovább blokkolva, Magyar Pétert pedig tapssal köszöntötték az első EU-csúcsán az állam- és kormányfők. Az új lehetőségekről, de a meglévő kockázatokról beszélgettünk az EUfóriában Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal.
Az Európai Bizottság szerint Görögország jelentős előrelépést tett az új uniós migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában, míg Olaszország továbbra sem számolta fel teljesen azokat a gyakorlatokat, amelyek évek óta akadályozzák a dublini visszaküldési rendszer működését. A szerdán közzétett értékelés nem pusztán technikai jelentőségű, mert befolyásolhatja, hogy a többi uniós tagállamnak teljesítenie kell-e a migrációs szolidaritási kötelezettségeit az érintett országok felé.
A gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni fellépés és a titkosított kommunikáció védelme közötti egyensúlyról szóló, évek óta húzódó ChatControl-vita újabb fordulóhoz érkezett az Európai Parlamentben.
Az EUfória legújabb adásában Darvas Zsolttal, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatójával, a Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársával beszélgettünk arról, hogyan kellene értelmesen elkölteni Magyarországnak az uniós pénzeket, illetve arról, milyen alkuk árán juthatunk el a következő hétéves költségvetésről szóló kompromisszumhoz.
A növekvő gazdasági aggodalmak ellenére az európaiak nagyra értékelik az EU jelentette békét, biztonságot és együttműködést, illetve az ennek köszönhető életminőséget. Egy friss felmérés szerint a magyarok szokatlanul nagy bizalommal fordulnak az Európai Unió felé, és még több hatáskört adnának az EU kezébe.
Mi vezetett Kovács Tamás Iván brüsszeli magyar nagykövet lemondásához? Mit jelent egy kormányváltás a diplomáciában, és milyen szerepet játszik valójában Magyarország brüsszeli képviselete? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az EUfóriában Kovács Tamás Ivánnal, aki július végén távozik posztjáról.
A közlekedési és idegenforgalmi, valamint a biztonság- és védelempolitikai bizottság nagy többséggel fogadta el álláspontját az új uniós szabályokról, amelyek célja, hogy egy esetleges válság vagy konfliktus esetén gyorsabban lehessen csapatokat, haditechnikát és katonai felszerelést mozgatni az Európai Unión belül.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az illegálisan az Európai Unió területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó szabályok átfogó reformját. A képviselők 418 igen, 218 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá a tagállamokkal június elején kialkudott kompromisszumot.
Mennyibe fog kerülni Ukrajna uniós integrációja? Mivel jár mindez az EU számára? Ezekre a kérdésekre továbbra sincs egyértelmű válasz, miközben napokon belül megkezdődnek a tényleges csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Vajon miért éri meg ez az EU-nak? Erről beszélgettünk az EUfóriában Zsíros Sándorral, az Euronews brüsszeli tudósítójával.
Csütörtök hajnalban politikai megállapodásra jutott a ciprusi EU-elnökség és az Európai Parlament az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra kiterjedő új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) piacstabilitási tartalékának megerősítéséről. A felek szerint a módosítások célja, hogy a rendszer 2028-as teljes indulása előtt kiszámíthatóbbá váljon a szén-dioxid-kvóták piaca, és mérséklődjenek az esetleges árrobbanások.
Mintegy 200 milliárd eurós kötelezettségvállalási összeggel terjesztette elő az Európai Bizottság a 2027-es uniós költségvetés tervezetét. A javaslat a jelenlegi, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret utolsó éves büdzséje, amelynek célja, hogy biztosítsa az Európai Unió legfontosabb politikáinak finanszírozását az új, 2028–2034-es költségvetési ciklus elfogadásáig.
Iszonyatos tempóban terjednek az álhírek a június 12-én hatályba lépő migrációs paktumról, elsősorban a Fidesznek és holdudvarának köszönhetően. De a kormánynak is lenne dolga: nemcsak a tényszerűen kellene kommunikálnia, hanem arra is választ kellene adnia, hogyan kívánja kezelni a paktumot, mert a „nem fogadjuk el” kevés lesz.
