Jelentősen csökkent az Európai Unió támogatottsága Magyarországon, főleg a fiatalok körében – írtuk meg a múlt héten az Eurobarometer országjelentése alapján. A friss adatok szerint az elmúlt fél évben 12 százalékponttal, 39 százalékra csökkent az EU-t pozitívan értékelők aránya. Ez 6 százalékponttal marad el az uniós átlagtól.

A hírt most Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója is megosztotta a Twitteren, kiemelve, hogy hagyományosan a fiatalok voltak az EU legerősebb támogatói, de mára ez megváltozott: a 15-14 éves korosztályba tartozók 32 százalékának van csak pozitív véleménye a közösségről.

„E számokat látva Brüsszel talán át akarja gondolni, hogy megéri-e a magyar diákokat büntetni az Erasmus-program finanszírozásának felfüggesztésével politikai nézeteltérések miatt” – tette hozzá.

������������������Acc. to @EurobarometerEU, the #EU approval rating in ������������#Hungary has dropped by 12 points in the last 6 months!

Historically, young people have always been the strongest supporters of the EU, but this is no longer the case: only 32% of 15-24 year olds have a positive opinion… pic.twitter.com/WeWuyn5ySz

— Balázs Orbán (@BalazsOrban_HU) March 29, 2023

Az, hogy Brüsszel a magyar diákokon áll bosszút, nagyjából azóta része a kormányzati kommunikációnak, hogy kiderült: az Európai Bizottság – többszöri figyelmeztetés után – kizárta az alapítványi fenntartásúnak hívott, gyakorlatilag a fideszes holdudvar tagjai által vezetett felsőoktatási intézményeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programból. Az üzenetet a legmagasabb politikai szinteken is hangoztatták, Orbán Viktor még januárban egy pénteki rádióinterjúban például a döntés okaként azt jelölte meg, hogy Brüsszel egészen mást gondol a jövőről, mint Magyarország, tavaly el akarta érni, hogy kormányváltás történjen, be akarják engedni a migránsokat és meg akarják mondani a szülőknek, hogyan neveljék a gyerekeiket. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig egészen odáig merészkedett, hogy kijelentette: „faji alapú bosszú” az érintett egyetemek kizárása.

A kormánypártok és a hozzájuk közel álló médiumok persze nem ezzel az egyetlen üzenettel érték el, hogy erodálódjon az EU megítélése: hosszú évek óta tart a harc „Brüsszellel”, csak most épp egy olyan ügyben tematizálhatják a közbeszédet, amely a fiatalokat is közelről érinti.

Az ominózus rádióinterjúban Orbán egyébként azt is kijelentette, hogy a magyar hallgatók a jövőben is mehetnek majd külföldi egyetemekre tanulni, mert lesznek ösztöndíjak ugyanúgy, mintha Brüsszel „meg se nyikkant volna”. Egy hónappal később, február közepén aztán mégis lemondtak a miniszterek és az államtitkárok a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagságáról.