Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Dézsi Csaba András ebben a pozíciójában havi 1,5 millió forintot kap, de szerinte ez nem a pénzről szól.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy lemondtak az egyetemi kuratóriumok éléről a fideszes miniszterek. Ehhez a Miniszterelnökséget vezető miniszter az is hozzátette, hogy minden kormányzati tisztviselőtől (tehát az államtitkároktól, a helyettes államtitkároktól, a közigazgatási államtitkároktól, a miniszteri biztosoktól és a kormánybiztosoktól) is elvárják a lemondást.
A kormányinfón felmerült újságírói kérdésként, hogy a fideszes polgármesterek mennek vagy maradnak. Gulyás erre azt válaszolta: arra vonatkozóan sem jött konkrét kérés Brüsszelből, hogy ők ne lehessenek tagjai az egyetemi kuratóriumoknak, de „két-három-négy érintett polgármesteren nem fog múlni” a megegyezés.
Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere a Telex kérdésére pénteken közölte:
Jelen pillanatban az a helyzet, hogy nem kell lemondaniuk a polgármestereknek.
Az, hogy várhatóan mégsem egy életre szól majd a kuratóriumi megbízás, Dézsit nem zavarja. Azt mondta, polgármesterként is rendszeresen megmérettetik, önkormányzati képviselőként 1994 óta szintén ezt teszi.
A kuratóriumi tagságért járó javadalmazás Győrben 1,5 millió forint havonta, de Dézsi szerint számára nem a pénzről szól ez a pozíció, ő ugyanis akkor keresne valóban sok pénzt, ha kardiológusként magánrendelést nyitna.
Ebben a cikkünkben szedtük össze, hány politikus ül a kuratóriumokban. Ezt a listát még ősszel készítettük, amikor először felmerült az összeférhetetlenség szabályozása. Ekkor még nem arról volt szó, hogy a minisztereknek távozniuk kell, csak arról, hogy bizonyos gazdasági döntésekben nem vehettek részt. Év végén azonban az Európai Bizottság keményebb követelést fogalmazott meg, ennek következménye volt az Erasmus és Horizont programok felfüggesztése az alapítványi fenntartású egyetemeknél.
A közalapítványokról írtuk korábban, hogy nem másra szolgálnak, mint arra, hogy a kormány „egyetemi modellváltás" címszó alatt bebetonozza vele a szellemi és kulturális hátországát. 2021-es cikkünkben azt is leírtuk, hogy ezeknek a kuratóriumába jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges 2022-es kormányváltás után is a helyükön maradtak volna.
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.