Orbán Viktor tusványosi fajelméletes beszéde után az ember füle már ki van hegyezve: jól értettem, hogy az előbb azt mondta, hogy faji alapú bosszú az Erasmus-Horizont programok vitája? – tette fel a kérdést a hvg.hu újságírója Gulyás Gergelynek azután, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: faji alapú, magyarellenes bosszúnak tartja az Európai Bizottság részéről, hogy felfüggesztették a magyar alapítványi tulajdonban lévő egyetemek részvételét az említett programokban.

Gulyás kollégánk kérdésére megismételte: valóban magyarellenes bosszúnak tartja azt, ahogyan az Európai Bizottság eljár Magyarországgal szemben az uniós pénzekről szóló vitában. Majd kifejtette:

Az természetesen igaz, hogy egy faj van, az a homo sapiens. És ezen belül vannak különböző népcsoportok, hogy ha úgy tetszik. Ez egy, a magyar népcsoport (…), a magyar faj elleni döntés. De ha önt ez a szó zavarja, akkor annyiban, hogy ez egy magyarellenes bosszú, ami kifejezetten a magyarokat érinti.

Orbán Viktor gázerőművek építéséről beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó ülésén, Gulyás Gergely lapunk kérdésére elmondta: a kormány azon van, hogy az Orbán által is említett gázerőművek a lehető leggyorsabban megépüljenek, ez a miniszter becslése szerint két-három év lehet. Azonban részletes kérdéseinkre – például, hogy pontosan hol és hány darab gázerőmű épülhet Magyarország területén – nem tudott válaszolni, mivel egyelőre Lantos Csaba energiaügyi miniszter még nem készült el az erről szóló kormányzati előterjesztéssel. Gulyás viszont azt mondta: az elsődleges adatok alapján az ország több pontján is felépíthetők ezek az erőművek.

Magyarországon azonban van egy olyan kormányzati szándék is, hogy az ország gázfelhasználását csökkenteni kell – vagyis ellentmondás van a kormány kommunikációjában: úgy akarnak gázerőműveket létrehozni, hogy közben fogyasztáscsökkentésről beszélnek. A miniszter erre azt mondta, hogy az ország energiaszükségletét napenergiával próbálják pótolni – így az elektromos áram javára szorítanák egyre alacsonyabb szintre a gázfelhasználást. Mindez viszont szerinte nem változtat azon, hogy az államnak megéri gázerőműveket építeni.

Amikor a hvg.hu arra kérdezett rá, hogyan került be két fideszes EP-képviselő is abba a delegációba, ami Svédországba és Finnországba utazott tárgyalni, Gulyás azt mondta, ő javasolta őket.

Schaller-Baross Ernő és Győri Enikő jelenléte azért sem volt magától értetődő a delegációban, mert korábban Orbán Viktor miniszterelnök is jelezte: a NATO-bővítés témáját nem kötik össze az Európai Bizottsággal való tárgyalásokkal.

Gulyás szerint azért rájuk esett a választás, mert Svédország és Finnország európai uniós tagállam, így ugyanabba a szövetségi rendszerbe tartoznak, mint Magyarország, a kormány szerint mégsem viselkedett egyik ország sem szövetségesként.

„Durva hazugságözönnel találkoztunk az elmúlt években a két ország részéről úgy, hogy együtt vagyunk egy szövetségben, és most be akarnak lépni egy másikba, ahol mi ott vagyunk, ami ráadásul szintén értékközösség” – fejtette ki a miniszter – „joggal gondoljuk azt, hogy érdemes ilyenkor feltenni a kérdést: ha nem volt jó velünk az Európai Unióban, akkor miért akarnak újra egy közösségben lenni, ha meg nem velünk akarnak közösségben lenni és ugyanezt folytatják továbbra is, akkor miért kérik a támogatásunkat a csatlakozáshoz?”.

Hende Csaba képtelen volt Helsinkiben válaszolni arra, hogy látogatásuknak mi köze a NATO-szavazáshoz

A magyar „vitarendező" delegáció vezetője vitába szállt a finn újságírókkal. Szerda délelőtt Finnországban folytatta látogatását az a magyar „vitarendező" delegáció, mely Hende Csaba vezetésével Stockholmban és Helsinkiben vizsgálja a kétoldalú kapcsolatokat, a NATO-csatlakozást és a jogállamiságot - hogy pontosan mit, az tulajdonképpen még mindig nem derült ki.