Tavaly augusztus és idén július között olyan nagymértékű volt az erdőirtás az Amazonas-medence brazíliai részén, hogy arra 2008 óta nem volt példa – közölte a brazil tudományos és technológiai minisztérium űr- és légkörkutatási intézete (INPE), amelynek feladata az esőerdők állapotának figyelemmel kísérése.
Az 50 legnagyobb bank gyakran támogat környezetszennyező projekteket egy friss kutatás szerint, pedig néhány belső szabállyal könnyedén meg is akadályozhatnák ezt. Persze csak akkor, ha van erre irányuló akarat.
Mind több lajhárfaj vált az elmúlt időszakban súlyosan veszélyeztetetté. Október 20-a lajhárok világnapja.
A mesterséges intelligencia és fejlett technológiai eszközök, minden eddiginél hatékonyabb megoldások állhatnak rendelkezésre ahhoz, hogy a szakemberek felvegyék a harcot az erdőirtókkal – hívja fel a figyelmet a küzdelemhez nagyteljesítményű számítógépekkel hozzájáruló Lenovo.
Már 2019-ben is rekordszámú tüzet észleltek a brazil őserdőkben, idén pedig még rosszabb a helyzet.
Nem ez az első, hogy illegális tarvágást követnek el az állami tulajdonú erdőben.
Két és félszer nagyobb valószínűséggel hordoznak magukban emberre is veszélyes fertőzést azok az állatok, amelyeknek a természetes élőhelyét pusztítjuk. A kis testű, gyorsan mozgó állatok – például a rágcsálók és a denevérek – pedig könnyen beviszik ezeket a városokba is.
Sokkal több állatfaj pusztulhat ki a kókuszültetvények miatt, mégis a pálmaolaj a közellenség.
Arra lenne szükség főként, hogy jobban szabályozzák a vadállatok kereskedelmét és kevesebb erdőt irtsanak ki.
Környezetvédők szerint a hamarosan végleges formát öltő, az Európai Unió és dél-amerikai országok közti kereskedelmi megállapodást felhasználható lenne arra, hogy visszaszorítsák az erdőirtásokat.
Idén eddig 3 ezer négyzetkilométernyi erdő tűnt el az Amazonas-medencében.
Az állateledelként is szolgáló szója miatt ugyanis erdőket irtanak ki. Két dolog azonban megakadályozza a fenntartható és környezetbarát állateledeket készítését: az ár és a jogszabályok.
A legnagyobb fenyegetést a természetes élőhelyeik folyamatos pusztulása jelenti.
Idén májusban 829 négyzetkilométer esőerdőt irtottak ki Brazília területén.
A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel.
Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.
Míg a legtöbben az erdőirtásokra gondolnak a pálmaolaj kapcsán, az is fontos szempont, hogy az olajpálmák révén több ázsiai ország vidéki részén csökkent a szegénység.
Az erdőirtásoknak jelentős szerepe van az állatokról emberre terjedő betegségek kialakulásában. Világszerte arra figyelmeztetnek a tudósok, hogy Kelet-Ázsiában és Brazíliában is nagy az esélye annak, hogy egy újabb járvány üsse fel a fejét. A jó hír viszont, hogy ezeket még megelőzhetjük.
Bár az erdőirtás nem szűnt meg, a mértéke csökkent – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legújabb jelentésében.
Az egyre népszerűbb szójafogyasztás is oka az erdőirtásoknak, ráadásul sokszor távolról importáljuk, így az eddig gondoltnál jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma. A jó hír azonban, hogy dán kutatók, úgy tűnik, rájöttek, mivel helyettesíthető környezetbarátabb módon a növényi fehérjeforrás.
