Erdő Péter bíboros kifejezetten ellenezte, hogy államilag elismert legyen az egyházi esküvő. A katolikus püspöki kar elnökéből nem váltott ki lelkesedést a „kötelezően választható” etika és hittan ötlete sem – tanúsítja egy, a Népszabadság birtokába került jegyzőkönyv, amely a Szentszék és a magyar állam képviselőiből álló vegyes bizottság 2010. októberi üléséről készült.
A templomi esküvő és az hittan, mint tantárgy ügye terítékre került a szentszéki–magyar vegyes bizottság 2010. október 5-i ülésén. A testületet, amely az úgynevezett vatikáni szerződés végrehajtásának ellenőrzésére hivatott, három év kihagyás után hívták össze újra. Ekkor már kétharmados többséggel a Fidesz–KDNP volt hatalmon, a néhány nappal korábban tartott önkormányzati választásokon is taroltak a jobboldal jelöltjei – írja a Népszabadság.
A lap birtokába került jegyzőkönyv szerint a szentszéki delegációt Juliusz Janusz akkori apostoli nuncius vezette, a küldöttség rajta kívül magyarokból, túlnyomórészt a püspöki kar tagjaiból állt. A kormányzati oldalt olyan illusztris személyiségek képviselték, mint a tárgyalást vezető Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, vagy – többek között – Hoffmann Rózsa és Rétvári Bence államtitkár.
Az ülésről készült „nem nyilvános” jegyzőkönyv szerint a finanszírozási kérdések és például konkrét ingatlanügyek megvitatása mellett Erdő Péter bíboros szóba hozta a templomi esküvőt. Fontosnak tartotta kijelenteni, hogy „ne ismerje el az állam az egyházi házasságkötést. Ez a magyar katolikus püspökök folyamatos álláspontja húsz év óta”. A bíboros szerint, ahol az emberek már megszokták ezt a házasságkötési rendet, „életveszélyes lenne a változtatás, mivel az Európai Unión belül a házasság intézményét ismét támadás érné".
Az etikaoktatás témáját Semjén Zsolt vetette fel, a bíboros azonban e téren sem mutatott kirobbanó lelkesedést. Semjén csalódottnak és némileg sértődöttnek tűnt – írja a jegyzőkönyvre hivatkozva a lap. Szavai alapján ő abban a hiszemben volt, hogy egyházi igényt teljesít.
Újabb reagálásában Erdő Péter hangsúlyozta, amennyiben az „állam vállalja azt, hogy tizenkét éven keresztül kötelezően előírja az etikát minden iskolatípusban, valamint azt, hogy az etikát hittannal lehet helyettesíteni, és garanciákat ad arra, hogy nem szól bele az oktatás tartalmába, akkor azt mondom, hogy beszéljünk róla”. De még ekkor is fennáll a veszélye annak, hogy „négy, nyolc vagy tizenkét év múlva valaki másképp fogja értelmezni a rendszert, és akkor többet fog ártani az egész, mint amennyit használ” – érzékeltette finoman, nem lehet mérget venni rá, hogy örökkön-örökké a Fidesz–KDNP marad kormányon.
A bíboros világossá tette: az egyház nem utasítja el, hogy az állam bevezesse az etikát, ugyanakkor – mivel „ez a kérdés a hittannal különböző módon kapcsolódhat” – vannak aggályai. Erdő Péter úgy ítélte meg, „minden várakozásnak meg lehetne felelni”, ha bevezetnék az etikát, de csak két évre, és javítanák a hittanoktatás pozícióit.
Semjén Zsolt akceptálta az egyházi álláspontot, és újfent leszögezte, hogy semmit nem akar erőltetni. Csak annyit kért, hogy egyházi részről utólag ne érje bírálat a kormányt, amiért nem ismeri el a templomi esküvőt, vagy nem vezeti be a kötelező etikát és hittant – olvasható a Népszabadság cikkében.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
