Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Magyarországon a cégek háromnegyede figyelembe veszi a meghatározó üzleti döntéseknél, hogy azok milyen hatással lehetnek a szervezet reputációjára (78 százalék), valamint, hogy megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak (72 százalék) – áll az Ernst & Young globális felméréséről összeállított közleményben. Hozzáteszik azonban, hogy a döntéshozókat a beosztottakhoz képest nagyobb arányban lehetne rávenni arra, hogy áthágják az etikai irányelveket, ráadásul ez nem is kifejezetten hazai, hanem globális jelenség.
A tanulmány alapján a felsővezetők ötször nagyobb eséllyel kozmetikáznának egy pénzügyi beszámolót, mint az alacsonyabb beosztású munkatársak (15 százalék, 3 százalék), és hatszor inkább hajlandók lennének megtéveszteni például egy hivatali személyt (18 százalék, 3 százalék) mint alkalmazottjaik.
Magyarországon a megkérdezettek közel harmada (30 százalék) már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt. Mindeközben csupán minden második cég (55 százalék) tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést.
A magyarországi válaszadók többsége (57 százalék) úgy véli, a jelenlegi adatvédelmi szabályozás is jót tesz az üzleti környezetnek, és arra számítanak, hogy a hatóságok egyre inkább be is tartatják majd ezeket (54 százalék). Idehaza tízből öt cégnél (53 százalék) már alkalmaznak etikai kódexet, és a munkatársak többsége (67 százalék) határozottan elvárja a vezetőktől, hogy azok felelősen cselekedjenek.
