Zelenszkij az EU-csatlakozásról: Orbán távozása lehetőséget adott az előrelépésre
Zelenszkij ukrán államfő levélben tiltakozott az uniós vezetőknél az új csatlakozási javaslat ellen, amely alapján Ukrajnának gyakorlatilag nem lenne szava az EU-ban.
Zelenszkij ukrán államfő levélben tiltakozott az uniós vezetőknél az új csatlakozási javaslat ellen, amely alapján Ukrajnának gyakorlatilag nem lenne szava az EU-ban.
HVG
HVG
MTI
Az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) kedden elfogadott jelentéseiben megerősítette: a nyugat-balkáni bővítés kulcsszereplői, Montenegró és Albánia továbbra is komoly előrelépést mutatnak az európai integráció útján – ugyanakkor mindkét ország előtt jelentős politikai és jogállamisági kihívások állnak.
EUrologus
EUrologus
HVG
Kijev gyorsított csatlakozási pályát sürget, de a háború, a reformok és a tagállami vétók között az út továbbra is hosszú.
EUrologus
Bár Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna (és emiatt Moldova) uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitását, az ukránok technikai szinten folyamatosan dolgoznak a feltételek teljesítésén, amihez az Európai Bizottság és a tagállamok is segítséget adnak. Ezt a folyamatot tekintették át Brüsszelben.
Az Európai Bizottság 2028–2034-es uniós költségvetési javaslata az eddiginél több forrást különít el a tagjelölt országok számára, de állítólag ez sem elég. Ezek a források egy nagyobb alap részeit képezik, amely a jövőben más prioritásokat is támogathat.
EUrologus
Az európai ügyekért felelős miniszterek informális csúcstalálkozót tartanak december 10-én és 11-én a nyugat-ukrajnai Lviv városában, a fővárosoknak hétfőn küldött meghívó szerint – adta hírül a Politico. A legfontosabb cél: feloldani vagy megkerülni Magyarország vétóját.
EUrologus
A magyar külügyminiszter szerint a bővítési biztos elmondta neki, hogy a magyar kisebbségek helyzete nem fontos számukra, az Európai Bizottság szerint viszont a kisebbségekkel kapcsolatos magyar aggodalmakra az ukránok megfelelő intézkedéseket tettek.
Az orosz–ukrán háborúról tartott politikai vitát az Európai Parlament, amelynek volt egy magyar szempontból is érdekes mozzanata. A bővítésért felelős biztos ugyanis tényként jelentette be, hogy megindulnak Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat, amelyet egyelőre hivatalosan Magyarország vétója akadályoz.
Arató László (Eurologus)
Másfél év alatt felére csökkent az ukrán uniós tagságot támogató magyarok aránya, és már lényegesen elmarad az EU-átlagtól. A magyar válaszadók közel kétharmada akkor sem akarja az ukránokat az Unióban tudni, ha teljesítik a csatlakozási feltételeket.
A magyar választók felhatalmazására hivatkozva futott neki Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcsnak. Kár, hogy a felhatalmazáshoz félrevezető propagandát vetettek be, ahogy az is, az ilyen típusú kampány szembemegy még a saját uniós tagságunkkal is.
Brüsszel az új Soros, Zelenszkij a zsoldosuk?
HVG
Marta Kos hosszan beszélt az Európai Unió bővítéspolitikájáról. A szerinte éltanulónak számító moldávok felvételét nem lehet Ukrajnához kötni. Kudarcként élné meg, ha ciklusa végére nem lenne több uniós tagállam. És ott van a Nyugat-Balkán is.
HVG
Orbán Viktor már kitöltötte a Voks 2025 néven futtatott nemzeti konzultációt. Ezúttal a legújabb közellenség, Ukrajna EU-tagsága ügyében szavaztat a kormány. Ellenérvként pedig számos csúsztatással és féligazsággal, de még több hazugsággal ijesztget és hergel.
A Tisza Párt szavazólapját kitöltők körében minimális többségben voltak az Ukrajna EU-tagságát támogatók. A Medián közvélemény-kutatása reprezentatív felmérése ezzel éppen ellenkezőleg, minimális elutasítottságot mért nemrég, de erre van magyarázat.
HVG
Akárhogy is hívjuk, egy nemzeti konzultáció lesz, és ugyanúgy nem kötelezi a kormányt semmire az Ukrajna EU-tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazás, amit Orbán Viktor bejelentett. Kockázata nincs, mert a többség – főleg a Fidesz-szavazók – ellenzi Ukrajna felvételét. Orbán persze nem iránymutatást vár ettől, hiszen már rég döntött, hanem politikai erőt gyűjt, és beáll Magyar Péter mellé az utcai mozgósító versenybe.
Az Európai Unió újabb bővítésének egyik fő motiválója a nyugati munkaerőhiány, de mi lesz akkor a kelet-európaiakkal?
Tiszóczi Roland
A globális kihívások és az ukrán háború okán soha nem volt ennyire kiemelt politikai cél a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációja – olvasható ki a szerdai EU–Nyugat-Balkán-csúcsot lezáró dokumentumból.
Folk György (EUrologus)
Brüsszel elfogadta bővítési programjának frissített változatát; a szlovén Marta Kos illetékes biztosjelölt elkötelezett híve az új tagok felvételének, de ez nem holnap történik.
Az Európai Bizottság elfogadta éves bővítési csomagját, amely részletes értékelést ad Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Törökország helyzetéről az EU-csatlakozás felé vezető úton. Megerősítették, hogy Grúzia csatlakozási folyamata megállt.
Két évvel azt követően, hogy az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, megtartották az első érdemi kormányközi konferenciát is, amelyen már tárgyalási fejezeteket is megnyitottak.