Az oxfordi professzor szerint megrázó, hogy a populista magyar és lengyel kormány a vétóval gyakorlatilag foglyul ejtette az egész Európai Uniót. Szerinte továbbra is fel akarják markolni a közösségi támogatásokat, csak közben kikezdenek két fontos alapelvet: hogy az EU demokráciák szövetsége és az uniós jog minden országra érvényes.
A lengyel kormány a hatalom megtartásáért még saját gazdaságát is büntetné, azonban az Uniónak nem szabad engednie a zsarolásnak és megálljt kell parancsolnia, mondja a lengyel Gazeta Wyborcza újságírója.
Árulkodó, hogy a magyar miniszterelnök ismét túszul ejti az uniót, csak ne kelljen elfogadnia a jogállami feltételeket, és még az sem érdekli, hogy ily módon saját népe esik el a támogatástól, noha arra igen nagy szüksége volna a koronaválság kellős közepén. Így látja a helyzetet Katarina Barley volt német igazságügyi miniszter, az Európai Parlament alelnöke.
Miért akar vétózni Orbán Viktor a jogállami szabályozás miatt, ha minden rendben van a magyar demokráciával, ahogy azt gyakran állítja – teszi fel a kérdést a Néppárt frakcióvezetője a legolvasottabb német lapban.
A járvány politikai kockázatait éppen úgy kezeli Orbán Viktor, mint a tavasszal tette: fojtogatja az ellenzéket, kiszolgálja választói világképét, lestoppolja az adóforintokat, és ökölharcba rángatja Európát. Ha pedig a második hullám durvább az elsőnél, akkor Orbán is bedurvul – írja e heti számában a HVG.
Az amerikai lapban megjelent írásban az áll, hogy megfelelő jogi eszközök híján az unió maga sem tudja, hogyan mászhat ki a csávából a gigantikus helyreállítási alap blokkolása után.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
Senkinek nem lenne szabad az alapértékeinket ellenzőket védenie – üzent az Európai Néppárt elnöke.
Az Európai Biztosság megalkotta az első olyan stratégiáját, amely kifejezetten az LMBTQ-emberek jogegyenlőségének megvalósítását célozza.
A külföldieknek sugárzó német közszolgálati média sorra veszi az elmúlt napok politikai történéseit Magyarországon és ezek hatását az EU-ra. Nem sok jót tudnak felsorolni.
A kereskedelmi háború helyett tárgyalások jöhetnek, de Joe Biden sem lesz könnyű tárgyalópartner. Az EU és Nagy-Britannia vitáiban nem szeretne egyik fél oldalára sem állni, a NATO-ban viszont jobb lehet az együttműködés, ha Európa is így akarja – elemzi a BBC a lehetséges változásokat.
Az EU vezetői azt szeretnék, hogy amint Joe Biden lesz az amerikai elnök, tárgyaljanak a vámháború helyett, de amíg a Trump vezette USA nem lép, jöhetnek a vámemelések.
Orbán nem akarja, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a kifizetést.
Kövér László szerint a jogállamiságra hivatkozva tapossák sárba az unió működési szabályait, ami az Európai Unió totális erkölcsi talajvesztését mutatja. Mindez nyílegyenesen vezet a szakadékba, az Európai Unió felbomlásához.
A jogállamiság és a pénzügyek összekapcsolásáról az Európai Parlament és a tagállamok között született megállapodást kommentálják szerte a kontinensen, öt jelentős lap cikkeit szemléztük.
A Financial Times azzal vádolja az uniót, hogy az politikai megfontolásokból nem egyformán ítéli meg a mutyizást a magyaroknál és a lengyeleknél, illetve Bulgáriában. Hozzáteszi, hogy ez nem sok jót ígér az EU jövője szempontjából, mert itt az elkövetkező évek alighanem legsúlyosabb veszélyéről van szó.
Az egyre több megbetegedés és az újabb széles körű zárlat elfojthatja a gazdasági kilábalást az euroövezetben – írja előrejelzésében a Financial Times. A 3. negyedév ugyan jól alakult, de már közeleg a feketeleves, mert az elemzések szinte kivétel nélkül arra utalnak, hogy az év végén ismét csökken a GDP a 19 tagállamban.
Párizs, London, Madrid – Európa legnagyobb városaiban újra bevezették – legalábbis részlegesen – a kijárási tilalmakat. Mit mondanak a koronavírusszámok a legrosszabbul álló EU-s országokban, és hol tart hozzájuk képest Magyarország?
Néhány éve a magyar kormány azzal ment neki az Európai Bizottságnak, hogy politikai okokból csak Magyarország jogállamiságát vizsgálja, pedig más uniós tagállamban is előfordulhatnak visszaélések, vagy a kifogásolt magyar szabályozáshoz hasonló megoldások. A Bizottság meghallotta a magyar kormány reklamációját és nemrég az összes tagállamot megvizsgálta. Ez most már nem tetszik a magyar kormánynak. Mert az elemzés csak megerősítette: Magyarországon és Lengyelországban még a térségben is kiemelkedő mértékben romlik a demokrácia és a jogállamiság állapota.
A szlovák államfő arra figyelmeztet, hogy az uniónak keményebbnek kell lennie a jogállamiság ügyében, különben félő, hogy a tekintélyelvű tagországok túsza lesz. A Financial Timesnak adott nyilatkozatban Zuzana Caputová felszólította az EU-tagokat, hogy függesszék fel a támogatásokat azoknak a kormányoknak, amelyek megsértik a közös alapértékeket.
