Indul az alku az európai minimálbérről, kérdés, hogy nálunk ez mekkora emelést hozhat

Tévhit, hogy az európai minimálbér egységes összeg lehetne, azt minden EU-tagállam maga határozhatná meg. Brüsszel csak iránymutatást ad ahhoz, mi a megfelelő szint, s azt hogyan érdemes rögzíteni.

Indul az alku az európai minimálbérről, kérdés, hogy nálunk ez mekkora emelést hozhat

Csökkenteni a jövedelmekben mutatkozó különbséget, mérsékelni az állandó munkájuk mellett szegénységben élők számát, ösztönözni a munkavállalást, és a gazdaság teljesítményének zsugorodása mellett is fenntartani a belső keresletet – nagyjából ezt a négy célt tűzte ki az Európai Bizottság (EB), amikor megfogalmazta az irányelvet az európai minimálbérről. Az ötlet régi, ám a megvalósítását felgyorsította a koronavírus-járvány pusztító hatása a gazdaságra, mert azt leginkább a minimálbéren sokakat foglalkoztató kiskereskedelem és az idegenforgalom szenvedte meg.

Az EB ugyanakkor a félreértések elkerülésére közölte,

szó sincs arról, hogy minden tagállamban ugyanannyinak kellene lennie a minimálbérnek

de azt úgy kellene meghatározni, hogy mindenütt tisztes megélhetést tegyen lehetővé.

Huszonegy tagállamban, köztük Magyarországon, jogszabály rögzíti a minimálbért. Hat országban – Svédországban, Finnországban, Dániában, Ausztriában, Olaszországban és Cipruson – pedig kollektív szerződések rendelkeznek róla. Az EB az utóbbit bátorítja. Indokként azt hozza fel, hogy a kollektív szerződések rendszerében a tapasztalatok szerint alacsonyabb a minimálbérrel megfizetettek aránya, az összege pedig magasabb, mint amit az országos jogszabályok rögzítenek, és mindennek eredményeképpen kisebb a jövedelmi különbség. A törvényi szabályozást alkalmazó tagállamoknak pedig azt ajánlja a Bizottság, hogy az összeg meghatározásába, illetve frissítésébe vonják be a szociális partnereket.