Miközben a visegrádi tagállamok a magyar miniszterelnök vezetésével elvi alapon támadják az Európai Unió menekültügyi reformját, amely a visszatoloncolások megszervezésére és egy tranzitzónára emlékeztető eljárásra épül, addig az EU külső határain fekvő déliek a szolidaritás hiányára panaszkodnak.
Az Európai Bizottság az eddigieknél is ambiciózusabb éghajlatvédelmi célokat tűzött ki, amire elvileg pénz is lehetne. A magyar kormány azért még keresztbe tehet az Európai Bizottságnak.
Térképre tettük, Európában hol, mennyi a minimálbér. Magyarország mögött csak három másik ország, Románia, Bulgária és Lettország maradt le, az összes többi megelőzte. A svájciak most tartottak harmadjára népszavazást az ügyben, és most először mondtak igent a minimális keresetre. Közben jönne az egységes európai minimálbér is, ha meg tudnak róla egyezni a tagállamok.
A legjelentősebb lapok cikkeiben egyaránt úgy vélik, hogy magyar és a lengyel vezetés győzelme, hogy felvizezték az eredeti tervezetet arról, hogy az uniós támogatásokat a jogállami normák betartásához kötik.
Vera Jourová a Spiegelnek adott interjúban arról beszélt: amit Orbán csinál még csak nem is illiberális. Szerinte félő, hogy a közvélemény egy napon arra döbben rá: a legutóbbi választás volt az utolsó, amelyet még szabadnak lehetett nevezni.
Jó és rossz részei is vannak az EU új menekültügyi paktumának, de a magyarok továbbra sem akarnak nyílt társadalomban élni - mondta Orbán Viktor a Reutersnek. A miniszterelnök szerint Trump minden bizonnyal győzni fog, a Brexitért pedig leginkább az EU a felelős, a britek bátrak voltak a kilépéssel.
Több vezető európai lap is azzal foglalkozik, hogy hiába az újabb tárgyalások, nagy harc lesz még az új uniós menedékpolitika ügyében.
Alig több, mint három hónap maradt, hogy az EU és Nagy-Britannia megegyezzen a bankokkal kapcsolatos szabályokról, ha ez nem történik meg, akkor sok bank abbahagyhatja a külföldön élő brit állampolgárok kiszolgálását.
A szóban elmondott beszédekhez képest Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetben megjelent cikke kisebb ívű, iránymutatás helyett inkább megpróbálta saját történetté formálni a mögöttünk hagyott időszakot. A liberálisokat azért szidja, mert abban nincs rizikó, az Európában felhúzott új védelmi vonallal pedig elárulja, mennyire van egyedül. A háborús retorikából most sem engedett.
Angel Merkel "kiakadt" azon, hogy - úgy tűnik - Németország ismét egyedül vállal felelősséget menekültekért az EU-ban, a német belügyminiszter pedig hozzátette: ha nincs szolidaritás, újragondolhatják az uniós pénzügyi támogatások kérdését.
Az új tervezet elfogadása komoly kihívás elé állíthatja az autógyártókat.
Az autóipar képviselői szerint munkahelyeket is veszélybe sodorna, ha tovább szigorítaná az EU az autók károsanyag-kibocsátására vonatkozó irányelveket, mert már a jelenlegi határértékek betartása is óriási költséggel jár számukra.
Üzent Orbán Viktornak, de a menekültválság hatásairól, az EU külpolitikájáról és a fehérorosz-helyzetről is beszélt a német lapnak adott interjújában Manfred Weber.
Sok múlik a hétvégi tüntetéseken Beloruszban, de az biztos: az ország már nem lesz olyan, mint eddig volt. A helyzetet elemzi a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja a héten.
Orbán Viktor szívesen kérkedik azzal, hogy a nemzeti érdek szerinti geopolitikát követ. A fehéroroszországi események azonban zavarba hozták a magyar kormányfőt.
Hriszto Ivanov az öt hete tartó kormányellenes zavargások egyik főszereplőjeként az EU fellépését kéri a korrupt bulgáriai kormányzat ellen, hangsúlyozva, hogy azt az uniós polgárok pénzét nyúlja le.
Együtt ünnepelt a lengyel miniszterelnökkel Orbán Viktor, miután első körben sikerült megakadályozniuk az uniós kifizetések feletti hatékony jogállami ellenőrzést. Neki is fájhat azonban, ha a varsói barátai kiprovokálják a válaszcsapást.
Magyarországon úgy lehet véget vetni a szabad beszéd ellen irányuló kormányzati támadásoknak, ha az unió megnézi, mire költik a pénzét - írja Cseh Katalin a Politicon, amely az amerikai hírportál európai változata.
Leszedi a keresztvizet az uniós csúcson jóváhagyott hosszú távú költségvetésről R. Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem politológiaprofesszora, aki úgy ítéli meg, hogy a döntés azt igazolja: az EU már régóta feladta, hogy megkövetelje a jogállamot a tagországoktól.
Eddig két ország adott csak le olyan GDP-adatot a második negyedévről, amelyben 10 százalékosnál kisebb a visszaesés.
