szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A védelmi kiadásokat is jelentősen megemelik.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Az Oroszországgal kapcsolatos feszültségek miatt a dán kormány csatlakozni szeretne az Európai Unió védelmi politikájához és országos népszavazást tart a kérdésben június 1-jén – jelentette be vasárnap Mette Frederiksen dán kormányfő.

„Reméljük, hogy valamennyi dán támogatni fogja” ennek a derogációnak a feloldását, amely távol tartja a NATO-tagállam skandináv országot az EU védelmi politikájától – tette hozzá.

A népszavazás kiírásában vasárnap egyezett meg a kormány és a parlamenti pártok többsége.

A kormány a következő években jelentősen emelni tervezi a védelmi kiadásokat, hogy 2033-ig elérje a NATO által megszabott arányt, a hazai bruttó össztermék 2 százalékát – jelentette be a kormányfő. A kormány a következő két évben 7 milliárd koronát (359 milliárd forintot) tervez újabb védelmi célú hitelekre fordítani.

Az Ukrajna elleni orosz invázió kiváltotta geopolitikai zűrzavar következtében Dánia minél előbb függetlenné szeretne válni az orosz gáztól – tette hozzá Frederiksen.

Miután 1992 júniusában Dánia elutasította a maastrichti szerződést, több területen, így a közös pénz, az igazságügyi, rendőri és védelmi politika területén derogációban részesült.

Megváltozott a svéd emberek véleménye, többségük csatlakozna a NATO-hoz

Napóleon kora óta nem vettek rész háborúban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Deutsche Welle Világ

Kárpátalján azt kérdezik: „Csehek, miért nem jöttök megvédeni minket?

Csehországban több százezer ukrán él, Kárpátalja a két világháború között az egykori Csehszlovákiához tartozott. A kötődés ma is megvan, így amikor megindult az orosz invázió, sokan útra keltek Szlovákiába, hogy onnan főként Csehországba meneküljenek. A Deutsche Welle az ukrán-szlovák határnál járt.