A tervezett szankciókban szó van az izraeli termékekre teendő vámokról, a szélsőséges miniszterek és az erőszakos telepesek elleni büntetőintézkedésekről, de a Hamasz vezetőit is büntetnék. A személyekkel kapcsolatos intézkedések elfogadásához a tagállamok egyhangú határozata kell.
Egy évvel az európai versenyképességről átfogó képet adó Draghi-jelentés közzététele után az Európai Bizottság egy konferenciát szervezett Brüsszelben, ahol felszólalt a két főszereplő: a jelentést megrendelő Ursula von der Leyen és a dokumentumot jegyző Mario Draghi volt olasz kormányfő. Kiderült, az eltelt egy évet meglehetősen különbözően ítélik meg, az olasz szakember pedig egy EU-nál lazább szövetséget hatékonyabbnak tartana.
A szlovák kormánypárt tagságát már 2023-ban felfüggesztették, most azonban meg is válnak tőlük.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint a hírekkel ellentétben ez nem jelent csúszást, hiszen nem is szabtak meg határidőt a csomag életbe léptetésére.
A Bizottság szóvivője szerint szerdán születhet döntés az Európai Unió és Izrael közötti kereskedelmet érintő szankciók tervéről.
Az Európai Parlament gondolatszabadságért járó díjára a Mi Hazánk frakciója a meggyilkolt trumpista influenszert, Charlie Kirköt, a Zöldek pedig a Budapest Pride-ot jelölik.
A magyar külügyminiszter szerint a bővítési biztos elmondta neki, hogy a magyar kisebbségek helyzete nem fontos számukra, az Európai Bizottság szerint viszont a kisebbségekkel kapcsolatos magyar aggodalmakra az ukránok megfelelő intézkedéseket tettek.
A magyar kormányfő állandóan vétózik, de kapva kap a brüsszeli pénzen. Trumppal vagy nélküle, az európai-amerikai kapcsolatok már sosem lesznek olyanok, mint korábban. Charlie Kirk halála része az amerikai politikai erőszak borzasztó hullámának, amely csak egyre rosszabb lesz. Ha Trump nem hajlandó megbüntetni Putyint a lengyelországi dróntámadásért, akkor a Kongresszusnak kell. Az orosz támadás feltárta a Nyugat gyengeségét. Témák és vélemények a világsajtóból.
Rendkívül hasznos fordítós funkciót épített az Apple az új AirPods Pro fülhallgatóba, de egyelőre az EU-ban nem lehet majd használni.
Az Európai Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálta meg kellően alaposan, hogy a paksi bővítés közvetlen az oroszoknak való odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással. A környezetvédők sikerként értékelik a döntést, a magyar kormány szerint semmi különös nem történt.
A külügyminiszter szerint a tervezett két új blokkot a 2030-as évek elején hálózatra kapcsolják.
A bíróság szerint az Európai Bizottság annak idején nem vizsgálta meg kellően alaposan, hogy a paksi bővítés közvetlen az oroszoknak való odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással.
Az Európai Parlament megszavazta álláspontját az EU agrárpolitikájának jövőjéről. Bár kifejezetten olyan pontok is vannak benne, amelyek a magyar kormánynak fontosak, a Fidesz képviselői nem fogadták el az előterjesztést.
A frakció azon a véleményen van, hogy a testület rossz döntéseket hoz, a működését pedig botrányok övezik.
Hiába alakul már a hetedik kabinet Emmanuel Macron elnöksége alatt, a tiltakozók úgy érzik, a kormányváltásokkal valójában nem változik semmi.
Erről évértékelőjén beszélt az Európai Bizottság elnöke.
Bejelentések sora hangzott el Ursula von der Leyen évértékelő beszédben, melyet az Európai Parlament strasbourgi plenáris üléstermében mondott el. Az Európai Bizottság elnöke szerint már dolgoznak azon, hogy a lefoglalt orosz vagyonelemeket használva helyreállítási kölcsönt nyújtsanak Ukrajnának, de az ukrán katonai fejlesztéseket, így a dróngyártást is támogatnák. Javasolta az Izraellel kötött kétoldalú megállapodást felfüggesztését és szankciókat helyezett kilátásba szélsőséges izraeli miniszterek és telepesek ellen. Digitális euró, európai e-autó, demokráciaközpont, közösségi média szabályozás – erről szólt az évértékelő.
Az, amit az elmúlt tíz évben menekültválságként éltünk meg, sokáig az európai politika legmegátalkodottabb trükközése volt – állítja Gerald Knaus politikai elemző, az Európai Stabilitási Kezdeményezés alapítója. Szerinte az Ukrajnában zajló háborúval értünk el a valódi menekültválságig, és Gáza mutatja meg, mit jelent, ha tényleg zárva vannak a határok.
19 tagállam jelentkezett arra a 150 milliárd eurós keretre, amelyből a tagállamok a védelmi képességeiket erősíthetik. Magyarország kiemelkedően sok pénzt kért, annyit, mint Franciaország és többet, mint a legtöbb tagállam.
Az európaiak mellékvágányra navigálták magukat, amikor azon meditálnak, hogy valamikor, a távoli jövőben, milyen biztonsági garanciákat nyújtanak majd Ukrajnának, mert Kijev most konkrét anyagi segítségre szorul. Ez megfizethető, és a földrész saját biztonságát szolgálja.
