Uma Thurman elárulta, mitől fél a legjobban színészként
Az akciójelenetek meg se kottyannak a Kill Bill sztárjának, de van, ami megfekszi a gyomrát.
Az akciójelenetek meg se kottyannak a Kill Bill sztárjának, de van, ami megfekszi a gyomrát.
A gyermek személyisége, a családi környezet hatása, de akár a közös étkezések „élménytelensége” is állhat a válogatás hátterében. Milyen jelentősége van a testi érzetek tudatosításának az evési szokások kialakításában? Mennyit számít, hogy miként étkeztek a szülők gyerekkorukban? És mit nem szabad csinálni, ha mégis válogatós lenne a gyerekünk?
A gyermek személyisége, a családi környezet hatása, de akár a közös étkezések „élménytelensége” is állhat a válogatás hátterében. Milyen jelentősége van a testi érzetek tudatosításának az evési szokások kialakításában? Mennyit számít, hogy miként étkeztek a szülők gyerekkorukban? És mit nem szabad csinálni, ha mégis válogatós lenne a gyerekünk?
Nemcsak többet esznek, de boldogabbak is azok, akik megosztják másokkal az étkezés örömét, akár ünnepi alkalmakkor, akár egy munkaebéd során ülnek közösen asztalhoz – állítja egy friss kutatás. De miért használható az érzelmi jóllét mérőszámaként a közösen elköltött vacsora? Mit (ne) tegyünk, hogy valóban boldogító legyen az együttlét a fehér asztal mellett? És milyen lehetőségeket rejt a magányos étkezés?
Perecre, töltött káposzta, paprikás csirke és halászlé, mindez lefojtva csokigolyóval és kolbicével? Tzuyang megcsinálta, aztán még evett.
Az óriási tálon kacsa, csirke, disznó és marhahús is volt, de most segítsége is akadt.
Két kiló rántott húsra ráküldött két óriási tál pacal a Pléh csárdában, tíz hamburger a Nyugati Mekiben, és a kettő között még három kiló steak is lecsúszott. Utánajártunk, ki is az a dél-koreai Tzuyang, aki felzabálja Budapestet, és hogyan képes ennyi mindent megenni, miközben nádszálvékony marad.
Megcsodálta a McDonald’s gyönyörű épületét, majd rendelt több tálca kaját.
Amerikai kutatók az egérkísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy mindösszesen háromféle neuron képes irányítani az ember étkezését. Ez annyit tesz: valójában reflexből eszünk.
Ahogy a sportolók adják át egymásnak a stafétabotot, úgy viselkednek különböző idegsejtcsoportok az agyban, gondoskodva arról, hogy ne együnk se túl sokat, se túl keveset.
Német kutatók muslicák vizsgálatakor fedeztek fel egy olyan mechanizmust, ami azt mutatja, hogy az agy szerotonint termel, ha megfelelő minőségű táplálékot fogyaszt az állat. Hasonló módon működhet az emberi szervezet is is.
Az élelmiszergyártók új ízeket és ételeket fejlesztenek ki vele. Ez csak az egyik előnye a mesterséges intelligenciának (MI), melytől ugyanakkor azt is várják a szakértők, hogy demokratizálja az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférést.
„Mindent lehet, csak mértékkel” – ez a mondat sok témánál elhangzik, de leggyakrabban talán az étrenddel kapcsolatban. Célja a nyugalom és a szabadság érzésének átadása, mégis elindít szorongató gondolatokat is: Tényleg mindent lehet? De mi mindent? Ez gyanús! És hol a mérték? Ki szabja meg? Nos, ahogy a tányérunk tartalmát, a gondolkodásunkat az étkezésről is érdemes egyensúlyban tartani.
Nagy jövő állhat a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) szakemberei által kifejlesztett, rezgőmotoros kapszula előtt, mely az éhségérzetünkre van hatással, így ösztökélve az embert arra, hogy kevesebbet egyen.
Akik tartják magukat a mediterrán étrendhez, azok körében kisebb eséllyel alakul ki kognitív hanyatlás – mutat rá egy új vizsgálat.
Érdekes felfedezést tettek amerikai kutatók: a teltségérzetben szerepe lehet az ízérzékelésben részt vevő sejtekből érkező jeleknek is, nem csak azoknak, amelyek a belekből erednek.
A helyes étrend javíthat a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) élők tünetein – derül ki a Semmelweis Egyetem munkatársainak új tanulmányából, amely szerint a mediterrán típusú diétának kiemelt szerepe lehet ebben.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen Zuglóban, a Szaletlyben jártunk.
Bár már hosszú ideje alapja az ázsiai konyhának a hínár (vagy alga), Európában csak mostanában vált divatos „szuperélelmiszerré”. Azonban nincsen új a nap alatt: egy friss kutatás bebizonyította, hogy a tengeri algát már sok ezer évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztották a kontinensünkön.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Keleti pályaudvar környékén, a Mosonyi utcában jártunk.