Nyáron sokszor megesik, hogy a forró nappalok után az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést, mivel a hőmérséklet még hajnalban is kimondottan magas marad. Ez az alacsony hőingás számlájára írható – ami a nappali maximum és az éjszakai minimum hőmérséklet közötti különbséget mutatja. És nem jók a kilátások a következő néhány évtizedben.
Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon – főként áprilisban és nyáron, a melegebb nappalok miatt –, a klímamodellek szerint azonban nem várható további jelentős változás, mivel a maximum- és minimumhőmérsékletek is hasonló ütemben emelkednek. A Másfélfok friss elemzése szerint azonban ennek nem érdemes örülni, mivel nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik az éjszakai pihenést.
Mint az elemzésben kifejtik: hazánkban a napi hőingásnak jellegzetes évi menete van. Általánosságban nyáron lépnek fel magasabb (11-13 Celsius-fok közötti) napi hőingás-értékek, mivel ilyenkor a nappalok is hosszabbak, így több idő áll rendelkezésre a felmelegedésre.
Az 1971 és 2024 közötti időszakban a napi hőingás augusztusban volt a legnagyobb (12,9 Celsius-fok), de a július is csak néhány tizedfokkal maradt el ettől az országos, területi átlagokat tekintve. A téli félévben alacsonyabb értékek jellemzők.
Az elemzést készítő meteorológusok – Kis Anna és Pongrácz Rita – a napi hőingás múltbeli változását vették górcső alá, az 1971–1990 és a 2005–2024 időszakokat összehasonlítva. Úgy találták, általánosságban növekedés lépett fel, egyedül decemberben fordult elő csökkenés az ország nagyobb részén, de ez is csupán 0,5 Celsius-fok körüli volt.
A legjelentősebb emelkedést áprilisban figyelték meg: ekkor az ország középső, valamint északnyugati területein a napi hőingás változása meghaladta a 1,5 Celsius-fokot, és az országos, területi átlag is majdnem ugyanekkora, 1,4 Celsius-fok volt. A nyári hónapokban 1 Celsius-fok körüli emelkedés volt tapasztalható a területi átlagokat tekintve, de regionálisan adódtak különbségek. Példádul nyaranta összességében Délkelet-Magyarországon volt a legnagyobb a napi hőingás növekedése.
Mint a kutatók kifejtik: a napi hőingás változása a maximum- és minimumhőmérséklet változásával áll összefüggésben, tehát a napi csúcs is szerepet játszik benne – márpedig júliusban már a 36 Celsius-fok feletti értékek is megjelentek. A minimumok tekintetében is megfigyelhető növekedés, éjszakánként már a 22 Celsius-fok körüli kategóriák is megjelentek.
Ami a jövőt illeti, a kutatók szerint a napi hőingás alig (< 0,5 Celsius-fok) fog változni hazánkban az elkövetkezendő évtizedekben. Ennek oka, hogy a maximum- és a minimumhőmérséklet várható emelkedése nagyon hasonlóan alakul, azaz a két érték közötti különbség nem változik számottevően.
Mint összegeznek, a napi hőingás a 21. század során várhatóan nem változik majd jelentősen Magyarországon, ami a maximum- és minimumhőmérséklet hasonló mértékű növekedéséből fakad.
Ez azonban azt is jelenti, hogy gyakoribbá válhatnak az úgynevezett trópusi (vagy meleg) éjszakák, amikor nem esik 20 Celsius-fok alá a hőmérséklet, így az emberi szervezet számára fontos pihenési időszak is csökken.
Míg az 1991 és 2020 közötti időszakban jellemzően 4 trópusi éjszaka fordult elő a HungaroMet adatai alapján, az eddigi legmelegebb évben, 2024-ben már 18 ilyen nyári napot detektáltak a szakemberek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A nemzeti kisebbségek közötti feszültségek kiaknázását nevezik hamis zászlós hadműveletnek, régi eszköze ez az orosz/szovjet háborús eszköztárnak. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő véleménye.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a minisztert.
