Izzanak a gyümölcsösök, a növényeknek csak védekezni van erejük, és ez már a jövő évi termést fenyegeti
8 perc
2024.07.17. 13:20
2024.07.17. 15:08
Alaposan próbára teszi a hetek óta tomboló hőség a gyümölcsfákat és a zöldségeket: a növények energiája a saját maguk hűtésére megy el, nem a termés növekedésére, amit ráadásul még napégés is fenyeget, miközben egyre kevesebb a talajnedvesség. Már a jövő évi virágrügyek is veszélyben vannak, az alma napsütötte felületén 44 Celsius-fokot mérnek, a kertészek már évek óta nem termelnek ilyenkor brokkolit vagy karfiolt. Az extrém forróság miatt a hazai termés ötöde eshet ki. A gyümölcsöknél idén a nyári hőség már csak a “hab a tortán” a tavaszi fagyok után.
Lassan három hete izzik a Kárpát-medence a minden eddiginél hosszabb és melegebb hőhullámban. A 30-40 Celsius-fok közötti nappali hőmérséklet próbára tesz embert, gépet, infrastruktúrát egyaránt, az időjárási körülményeknek mindig kiszolgáltatott mezőgazdaság pláne nem kivétel. A kukoricában már 240 milliárdos kárról beszélnek, és a zöldség- és gyümölcságazatban is küzdenek a termelők, hogy megtartsák a termést, amelynek idén az ötöde van veszélyben.
A mostani 35-39 Celsius-fokos meleg kívül esik a fák komfortzónáján, nagy energiákat mozgósítanak hogy hűtsék magukat
– mondta a HVG-nek Takács Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) gyümölcstermesztésért felelős alelnöke. A szakember szerint a három hete tartó extrém hőség messze van azoktól az optimális környezeti feltételektől, melyet a Magyarországon termesztett gyümölcsfajok igényelnek. Ilyen körülmények között nehezen várható el a gyümölcsfáktól, hogy a terméshozásra koncentráljanak, hiszen a nagy meleg miatt a túlélésért küzdenek.
“Sajnos a jelenlegi időjárás rendkívül kedvezőtlenül hat a már betakarított (cseresznye, meggy, kajszi) és az érés előtt álló gyümölcsfajokra is (szilva, alma). Most lenne szükség a kiegyensúlyozott, éjjel 20 Celsius-fok alatti hőmérsékletre, hajnalban pedig a magas páratartalomra, hogy pirosodjon és növekedjen például az alma, és az energiáit ne a hűtésre fordítsa.“
Erre azonban hetek óta hiába várnak a gazdák, és nem tudni, mikor jön el. A kánikula már kihat a talajok – főként a homokos talajok – vízháztartására is. “Elképzelhetetlen, hogy öntözés nélkül a talaj elég vizet tudjon adni, hogy jusson a hűtő funkcióra, és produktumot is tudjon termelni.
A szakember szerint azokon az ültetvényeken, amelyeket a gazdák nem tudnak megfelelően öntözni és árnyékolni, biztosra vehető a gyümölcsök méretének csökkenése, és a felületük napégése is jelentős károkat okoz: az extrém meleg, az extrém UV-sugárzás, és a vízhiány szövetelhaláshoz vezet,
a nap égette gyümölcs pedig vagy lehullik, vagy beérik, de csak ipari feldolgozásra lesz alkalmas, jelentős károkat okozva a gazdáknak.