A tetők fehérre festése lehet a legjobb megoldás arra, hogy egy kicsit elviselhetőbbek legyenek a városok a forró nyári napokon – erre a megállapításra jutottak brit kutatók.
Miközben egyre elviselhetetlenebb a Magyarországon (és néhány környező országban) tomboló kánikula, sokan azon gondolkodnak, milyen hétköznapi módszerekkel lehetne csillapítani a hatásait.
Természetesen varázsszer nincs, a Nap mindenképpen süt, ellenben a napsütést elnyelő felületeken lehet változtatni. Az egyik megoldás, hogy a nem létfontosságú betonfelületeket fel kell bontani, és zöldfelületté alakítani – de úgy tűnik, van megoldás a lakóházak jelentette problémára is, és ehhez természetesen nincs is szükség az elbontásukra.
A University College of London kutatói ugyanis felfedezték: a nyári hőséget az épületek tetejének fehérre, vagy valamilyen más, fényvisszaverő színre festésével is enyhíteni lehetne. Igen, tényleg ennyi.
A kutatók szerint, ha egész városokban alkalmaznák ezt a módszert, azzal a klímák használatát is csökkenteni lehetne, melyek egyébként a kinti levegőt csak tovább fűtik, rontva az esetenként már így is elviselhetetlen forróságon – a szakemberek szerint akár 1 Celsius-fokkal is.
Mint az a Geophysical Researcher Letters folyóiratban közölt tanulmányból kiderül: a kutatók egy 3D-s klímamodellt készítettek London 2018-ban mért két legforróbb napja nyomán. Ezzel értékelték ki, melyik a módszer van leginkább hatással a kinti hőmérsékletre: a festett tetők, a (növények révén) zöld tetők, napelempanelek, a földszinti növényzet vagy a légkondícionáló.
A zöld tetők kissé rendhagyóak voltak, mert hatásuk ingadozó volt: nappal 0,5 Celsius-fokkal csökkentették a hőmérsékletet, ám éjjel – a szerves anyagokban megrekedt hő hatására – növelték.
A zöldterületekre ültetett, lombhullató fák ültetése segítette az éjszakai meleg enyhítését, ám nappal a páratartalom növelése miatt nem mutatott fel nagyon bíztató eredményeket. A napelemek, valamint az utcai növényzet 0,3 Celsius-fokos csökkenést eredményeztek, ami nem sok, de a környezet számára mindenképpen előnyös a létezésük. A zöldtetők hűtőhatása szintén csekély volt, még ha az élővilág számára ez is előnyös.
A legjobb eredményeket a fehérre festett tetőkkel lehetne elérni, a modellszámítás alapján ugyanis a kollektív alkalmazásukkal – lévén visszaverik a hőt, nem pedig elnyelik – egyes területeken 1,1, de akár 2 Celsius-fokkal is mérsékelhetik a kinti forróságot, összegez az Interesting Engineering.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: megállapításaik szerint az ilyen „hűvös tetők” jelenthetik a legjobb megoldást az igazán forró napokon arra, hogy egy kicsit tűrhetőbb legyen az utcák hőmérséklete.
Sok persze a kérdőjel, és ez csak pár modellfuttatás eredménye – a gyakorlatban még nem lett kipróbálva. Az viszont tény, hogy a fehér felületek a legjobbak a hőség során, tudja ezt mindenki, aki ült már fehér, majd fekete autóban. Szintén égető kérdés az is, hogy egész városokban fehérre festeni minden épület tetejét esztétikailag mivel járna, és milyen környezeti hatásai lennének ilyen sok festéknek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
