Az extrém hőség ennyire brutálisan megterheli a szervezetet – halálos vége lehet, ha nem veszi komolyan

A forróság senkit nem kímél. Azt sem, aki mindig rávágja, hogy ő jól bírja – a szervezet ugyanis folyamatosan küzd, és ha túlterhelődik, annak maradandó károsodás lehet a vége. Vagy annál is rosszabb.

  • HVG

Sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok az Európát sújtó pokoli hőhullámban, Magyarországon például 42 Celsius-fokot mértek június utolsó napján, ami abszolút melegrekordot jelentett.

A hőhullámok komolyan megterhelik a szervezetet, ám sokan hajlamosak elbagatellizálni ennek súlyosságát. Pedig ez akár halálos veszély is lehet, akkor is, ha az ember úgy érzi, rajta nem talál fogást a pokoli meleg.

Azt, hogy mennyire jelent fenyegetést a szervezetre a forróság, a Gizmodo járta körbe szakértők segítségével. Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy érdemes extrán körültekintőnek lenni, mielőtt bekopogtat a következő hőhullám.

Az ember ugyanis homeotherm, tehát a szervezetnek egy stabil belső hőmérsékletet kell tartania, hogy megfelelően működhessen. Némi mozgástér persze akad, de ez rendkívül szűk: a Mayo Klinika szerint a 36,1 és 37,2 Celsius-fok közötti tartomány számít csak ideálisnak.

https://hvg.hu/tudomany/20260703_europai-hohullam-forrosag-kovetkezmenyek-tobblethalalozas-statisztika

Bármely irányba történő elmozdulás már jelentősen megnehezíti a sejtműködést – magyarázza Orlando Laitano, a Floridai Egyetem mozgásfiziológia tanszékének adjunktusa. A szakember szerint, ha az ember testhője túl magas lesz, az az enzimek működését, valamint az oxigénellátást és több más kritikus funkciót is megzavarhat a sejtekben.

Az emberi szervezet két stratégiával igyekszik csökkenteni a hőmérsékletét: az érszűkülettel és az izzadással. Előbbi során a bőr közelében lévő erek tágulásnak indulnak, így fokozódik a test felszíne felé irányuló véráramlás, hogy eltávozhasson a felesleges hő. Ez okozza például az arc pirulását a melegben.

Ami pedig az izzadást illeti, ez egy bizonyos hőmérsékleti pontnál indul meg, és párolgással igyekszik csökkenteni a testhőt.

A magas páratartalom is veszélyes

A hőhullámok során elsősorban csak a hőmérsékleti maximumokról esik szó, pedig a levegő páratartalma is sokat számít – és sokat ronthat a helyzeten. Ez ugyanis minél magasabb, annál nehezebben tud elpárologni az izzadtság. A hőség és a magas páratartalom ezért rendkívül veszélyes kombináció.

Mint a Gizmodo hozzáfűzi, a szervezet folyamatosan veszíti a folyadékot az izzadtság révén, ami a magas páratartalom miatt nem túl hatékony, és végül kiszáradáshoz vezethet. S mivel az izzadtság közvetlenül a vérplazmákból ered, minél többet izzad valaki, annál kevesebb a rendelkezésre álló vérmennyisége is – hangsúlyozza Orlando Laitano.

Az értágulás és az izzadás ráadásul csökkentik a belső szervek vérellátását, csökkentve a vérnyomást – ez nagyobb terhelést ró a szív- és érrendszerre is. Hogy megpróbálja ellensúlyozni, a szív erősebben és gyorsabban ver, növelve az olyan problémák kockázatát, mint a stroke vagy a szívroham – mondja Craig Crandall, a Texasi Egyetem orvostudományi karának belgyógyászati professzora.

A szakember szerint emellett a véráramlás hiánya miatt a bélfal is meggyengülhet, így a baktériumok is bejuthatnak a véráramba – egy sor problémát okozva. Mindeközben a vesék is keményen dolgoznak a víz megőrzése érdekében, megterhelve a szűrési képességeiket. Ez végül hosszú távú károsodásokhoz is vezethet.

https://hvg.hu/tudomany/20260626_extrem-hoseg-hatasai-fizikai-aktivitas-fiatalok-idosek-kutatas

Ami az agyat illeti, talán ez a legérzékenyebb a magas hőmérsékletre: bizonyos szint felett akár az idegi folyamatok is leállhatnak. Ezért fordul elő, hogy a túlhevült emberek csak nehezen tudnak járni, beszélni és gondolkodni is.

Amikor a szervezet természetes hűtőrendszerei túlterhelődnek, hőguta alakul ki. Ez jellemzően 40 Celsius-fok körüli testhőmérsékletnél következik be, de nem törvényszerű – ennél alacsonyabb hőmérsékletnél is jelentkezhetnek a tünetei, amelyek a mentális és a viselkedésbéli változások formájában mutatkoznak.

Azonnali segítség nélkül a hőguta károsítja az agyat, a szívet, a veséket, a májat és az izmokat is, végső soron pedig halálhoz vezethet.

https://hvg.hu/tudomany/20260624_hostressz-terjedese-klimavaltozas-forrosag-kutatas

Fontos tehát a fentieket figyelembe venni minden alkalommal, amikor extrém hőség sújtja az országot. Amellett, hogy magára vigyáz, figyeljen másokra is – ha hirtelen változás történik valaki viselkedésében, azonnal hívjon segítséget.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások