szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Körültekintő túrázóként nem árt tisztában lenni azzal, hogy pontosan mekkora is az a távolság, ami még biztonságosnak számít, ha egy vadállat tűnik fel a színen.

Nemrégiben két ózdi vadász fogta menekülőre egy medve láttán, tavaly novemberben pedig a Bükki Nemzeti Park vadkamerái is rögzítettek egy arra kóborló, kifejlett példányt. Farkasok is élnek hazánkban, igaz, óvatosságuk és a csökkenő populáció miatt kicsi az esélye, hogy összefussunk velük, oroszlán, krokodil vagy elefánt pedig csak egy egzotikus szafari, netán a NER-elit által is előszeretettel űzött vadászatok során kerülhet elénk a természetben. De azért az ilyen kalandokból kimaradva is érdekes tanulmányozni, hogy mekkora távolságban figyelhetjük biztonságban a különböző fajokat, ezt szemlélteti az alábbi videó.

A fentiek tanúsága szerint a legkevésbé az oroszlánt tanácsos megközelíteni, 100 méternél ne menjünk hozzá közelebb, ha jót akarunk magunknak. A nagymacskák félelmetesen jó érzékszervekkel, gyors reflexekkel és remek fizikai adottságokkal rendelkeznek, így nem tart nekik sok időbe lenullázni ezt távolságot. Hozzájuk hasonlóan az elefántok és bölények is meglepően gyorsak tudnak lenni, de még egy krokodillal is tanácsos megtartani a legalább 20 méteres távolságot.

De mi a helyzet a hazánkban – leginkább az ország északkeleti részében, a Bükki Nemzeti Parkban – is előforduló két ragadozóval?

Noha alapvetően a medve és a farkas is kerüli az embert, és nem tekinti zsákmányának, a ritka találkozások alkalmával ők is legalább annyira meglepődhetnek, mint mi, és ilyen esetekben, ha megriasztják őket, kiszámíthatatlanul viselkedhetnek. A medvét ezért 90 méternél, a farkast pedig 70 méternél nem ajánlott jobban megközelíteni, ugyanis mindkét állat bámulatos futó: a barna medve 50 km/h-s, a szürke farkas akár 60 km/h-s sebességre is képes rövidtávon.

A Bükkben járó barna medve 2024. november 21-én
Gombkötő Péter / BNPI

A Bükki Nemzeti Park hasznos tanácsokkal is ellátja a túrázókat arra az esetre, ha összefutnának ezekkel a vadállatokkal:

  • Ha erdőben járunk, azt a kijelölt turistautakon tegyük! Kerüljük az átláthatatlan sűrűket, bozótosokat!
  • Ha nem szükséges, ne menjünk napnyugta és napkelte közötti időben az erdőbe!
  • Tegyük egyértelművé a medvék számára, hogy közeledünk: ne járjunk nesztelenül!
  • Társaságban beszélgessünk!
  • Egyedül járva használjunk zajkeltő eszközt: például csengőt vagy rádiót!
  • Ne használjunk fejhallgatót!
  • Ha véletlenül mégis találkozunk a medvével vagya farkassal, és az állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről!
  • Ha a medve két lábra áll, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi.
  • Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni!
  • Ne nézzünk a szemébe! Ne fordítsunk neki hátat!
  • Ne akarjunk elfutni, mert gyorsabb nálunk!
  • Autós találkozás esetén ne hagyjuk el a járművet!
  • Ne csábítsuk magunkhoz, ne etessük! Ne próbáljuk közelről lefényképezni, szelfizni vele!
  • Ha közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat!
  • Kutyasétáltatás és kutyával való vadászat esetén tartsuk szem előtt, hogy a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni védelemért, nyomában a támadó medvével.
  • Ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket (pl. halkonzervet és cukrozott sűrített tejet)!
  • Ne hagyjuk magunk után az élelmiszer maradékát, és annak csomagolóanyagát sem!
  • A maradékot lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el, úgy vigyük tovább magunkkal! Sátorozáskor az élemet a sátortól távol eső fára függesszük fel!

A nemzeti park ezen kívül felhívja a kirándulók figyelmét, hogy amennyiben medvét látnak, jelezzék feléjük észlelésüket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!