1946. október 5-én halt meg egy moszkvai börtönkórházban az egyik legnagyobb tekintélyű magyar kormányfő, gróf Bethlen István. Ellensége volt a demokráciának is, a diktatúrának is, de mindenkivel kész volt összefogni, ha azzal vélte szolgálni a nemzet vélt érdekét, melynek minden egyetemes értéket alárendelt. Hitt a folytathatatlan folytathatóságában, a lehetetlen lehetőségében.
Az embert bármennyire alakítja, nem determinálja a múltja. Vélemény.
A fasizmust és a populizmust állítja párhuzamba az argentin történész magyarul Fasiszta hazugságok címen megjelent könyvében.
A tekintélyes brüsszeli agytröszt, az Egmond Intézet egyik vezetője szerint egyáltalán nem légből kapott a Capitolium ostroma után párhuzamot vonni a nácikkal, eleinte Hitler sörpuccsát is kinevették, 10 év múlva már égett a Reichstag – ezért a fasizmust gyökerestül ki kell irtani.
A magyar kormányzat kommunikációjában náci hasonlatok és utalások bukkannak fel, miközben több nemzetközileg ismert társadalomtudós Magyarországgal kapcsolatban fasizmusról beszél.
Ruth Ben-Ghiat New York-i történész könyvet írt az erős vezetők közös jellemzőiről, főbb meglátásairól a Time magazinnak adott interjúban beszélt. Azt javasolja: vigyázzunk az erőszakosan férfiaskodó, de mégis az áldozat szerepében tetszelgő politikusokkal.
Több mint hetven éve használt logó mutatja, milyen örökséget vállaltak és vállalnak gyakori alakváltások közepette az olasz politikai színtér jobbszélén elhelyezkedő pártok. Amelyek egyikének eseményén díszvendég volt Orbán Viktor.
Az író szerint a jelenlegi rendszer aljasabb, mint a nyilasuralom volt.
Hatalmas próbatétel és hatalmas erőforrás a demokraták számára a minap elhunyt, Budapesten született amerikai történész szellemi hagyatéka.
A kaliforniai Sacramentóban egy drón dobta le a horogkeresztes és médiaellenes szórólapokat előző hétvégén Ariana Grande koncerthelyszínének közelében. A drónt irányító tettes kiléte egyelőre ismeretlen.
Terjed a fasizmus – állítja új könyvében a volt amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright. Ezt több példával is alá tudja támasztani. Orbán Viktor is a példák között van.
A mostani politikai rendszereknek, legyenek bárhol a világban, semmi közük az 1920-as, 1930-as évek politikai berendezkedéseihez. Egy rezsim ma is lehet radikális, lehet populista, léteznek fasiszta mozgalmak is, de ezek mind saját, új stílusjegyekkel bírnak. Erről beszélt a világ egyik legelismertebb fasizmuskutatója és ez áll a hvg.hu heti belpolitikai elemzésének központjában is.
Egy karácsonykor megjelent New York Times-cikkre reagált ezzel a Fidesz politikusa.
A tekintélyes amerikai napilap azt vizsgálja cikkében, mennyire tekinthető még demokráciának Orbán Viktor Magyarországa.
A színésznőt a harmincas évekre és a fasizmusra emlékezteti az olasz menekültellenes politika.
