Éltető Andrea: Miért jut sokak eszébe a fasizmus az Orbán-kormány retorikájáról?
A magyar kormányzat kommunikációjában náci hasonlatok és utalások bukkannak fel, miközben több nemzetközileg ismert társadalomtudós Magyarországgal kapcsolatban fasizmusról beszél.
2017-ben Magyarországot elárasztották az „Állítsuk meg Brüsszelt” óriásplakátok, a szlogen pedig a magyar kormány által indított „nemzeti konzultáció” jelmondata lett. Abban, amiben az ellenünk áskálódó „Brüsszelről” olyan állításokat fogalmazott meg hazánk vezetése, amelyeket aztán az Európai Bizottság tételesen megcáfolt. „Brüsszel” fogalma azóta is különálló valamiként, külső fenyegetésként jelenik meg az orbáni beszédekben, a kormánypárt uralta médiában, holott az Európai Unió 27 állam közössége, amelynek Magyarország is tagja, a döntésekbe való beleszólási joggal.
2020-ban a magyar politikai vezetők EU-val kapcsolatos kommunikációja úgy tűnik, szintet lépett. Az Unió már nemcsak külső fenyegető tényezőként, hanem náci hasonlatokkal tarkítva jelenik meg a retorikában.