Sosem látott fehérjét találtak egy vírusban a kutatók, nem tudni, pontosan mit csinál
Az amerikai kutatók a talajban élő mikroorganizmusok vizsgálatakor olyan vírusra bukkantak, ami egy eddig felfedezetlen fehérjét tartalmaz.
Az amerikai kutatók a talajban élő mikroorganizmusok vizsgálatakor olyan vírusra bukkantak, ami egy eddig felfedezetlen fehérjét tartalmaz.
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói arra eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó S100 fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.
A Szingapúri Műszaki Egyetem mérnökei egy speciális eljárást dolgoztak ki, hogy segítsenek leküzdeni a globális élelmezési problémát.
A „digitális biológia” új korszakába repítheti a tudósokat egy algoritmus, amely rövid idő alatt is fehérjék tízmillióiról volt képes adatot szolgáltatni.
A rákos sejtek és a T-sejtek háborújában utóbbiak kaphatnak erősítést.
Újfajta megoldással álltak elő az amerikai Rice Egyetem tudósai, ami a jövőben segíthet a daganatos megbetegedések kezelésében. Az egérkísérletek sikeresek voltak, az év végén a klinikai tesztek is elindulhatnak.
Ezerszer vékonyabb, mint az emberi hajszál, de a DNS-ből épített antenna így is képes észlelni a rádióhullámokat.
Tudósok egy csoportja létrehozott egy anyagot, amelyet akár az első marsi „téglának” is nevezhetnénk. Csakhogy ebben másfajta alkotóelemek vannak, mint az igazi téglában.
A biológusok egyik nagy álma, ha előre tudhatnák, hogyan változik egy fehérje alakja, és lesz belőle egyedülálló, háromdimenziós forma – a mesterséges intelligencia ebben is jónak tűnik.
A Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól. Felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.
A húsnál és a növényi fehérjénél is fenntarthatóbb és egészségesebb lenne a tudósok szerint, ha légylárvát ennénk.
Egy nemzetközi együttműködés keretében, magyar kutatók részvételével sikerült áttörést elérni a Covid–19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
A húsfogyasztás ökológiai lábnyoma nagy, fehérjére viszont szüksége van az emberi szervezetnek, így a kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.
Partra vetett hínár, algák, tengeri biohulladék és kagylóhéj: tudósok egy csoportja egy újfajta módszerrel tengeri hulladékból készítene értékes termékeket.
Olyan szert dolgoztak ki magyar kutatók, amely a koronavírus okozta betegség kezelésére és megelőzésére is alkalmas.
Az egyre népszerűbb szójafogyasztás is oka az erdőirtásoknak, ráadásul sokszor távolról importáljuk, így az eddig gondoltnál jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma. A jó hír azonban, hogy dán kutatók, úgy tűnik, rájöttek, mivel helyettesíthető környezetbarátabb módon a növényi fehérjeforrás.