Répával keverve nyomtatják a rovarokat, hogy könnyebb legyen megenni őket
A Szingapúri Műszaki Egyetem mérnökei egy speciális eljárást dolgoztak ki, hogy segítsenek leküzdeni a globális élelmezési problémát.
A Szingapúri Műszaki Egyetem mérnökei egy speciális eljárást dolgoztak ki, hogy segítsenek leküzdeni a globális élelmezési problémát.
A rákos sejtek és a T-sejtek háborújában utóbbiak kaphatnak erősítést.
Újfajta megoldással álltak elő az amerikai Rice Egyetem tudósai, ami a jövőben segíthet a daganatos megbetegedések kezelésében. Az egérkísérletek sikeresek voltak, az év végén a klinikai tesztek is elindulhatnak.
Ezerszer vékonyabb, mint az emberi hajszál, de a DNS-ből épített antenna így is képes észlelni a rádióhullámokat.
Tudósok egy csoportja létrehozott egy anyagot, amelyet akár az első marsi „téglának” is nevezhetnénk. Csakhogy ebben másfajta alkotóelemek vannak, mint az igazi téglában.
A legtöbb szakértő szerint a Covid–19 az oltások ellenére is velünk marad, így nagyon fontos az ellene végzett gyógyszerfejlesztés. Ez a kutatás ugyanakkor rendkívül sok időt vesz igénybe, ha nem célzottan keresik a kórokozó Achilles-sarka ellen valószínűleg működő hatóanyagokat. Keserű György Miklós a Természettudományi Kutatóközpont általa vezetett Gyógyszerkémiai Csoportjának egy merőben új módszeréről beszélt az mta.hu-nak, mely alkalmas a gyógyszercélpontokon található hotspotok (a molekulák legjobb kötőhelyei) felkutatására. Ez a SpotXplorer nevű eljárás a Covid–19 mellett rengeteg más betegség ellen is bevethető lesz.
A biológusok egyik nagy álma, ha előre tudhatnák, hogyan változik egy fehérje alakja, és lesz belőle egyedülálló, háromdimenziós forma – a mesterséges intelligencia ebben is jónak tűnik.
Sokan nem tudják, hogy 1 kilogrammnyi megtermelt gomba mellett 3 kiló hulladék is keletkezik: ennek a hasznosítására találtak most megoldást holland szakértők.
A húsnál és a növényi fehérjénél is fenntarthatóbb és egészségesebb lenne a tudósok szerint, ha légylárvát ennénk.
Egy nemzetközi együttműködés keretében, magyar kutatók részvételével sikerült áttörést elérni a Covid–19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
A húsfogyasztás ökológiai lábnyoma nagy, fehérjére viszont szüksége van az emberi szervezetnek, így a kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.
Partra vetett hínár, algák, tengeri biohulladék és kagylóhéj: tudósok egy csoportja egy újfajta módszerrel tengeri hulladékból készítene értékes termékeket.
Olyan szert dolgoztak ki magyar kutatók, amely a koronavírus okozta betegség kezelésére és megelőzésére is alkalmas.
Az egyre népszerűbb szójafogyasztás is oka az erdőirtásoknak, ráadásul sokszor távolról importáljuk, így az eddig gondoltnál jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma. A jó hír azonban, hogy dán kutatók, úgy tűnik, rájöttek, mivel helyettesíthető környezetbarátabb módon a növényi fehérjeforrás.
A Kínából indult fertőzés elleni új gyógyszer fejlesztésébe kezdett egy magyar konzorcium. Nem védőoltásról van szó, de a szer a vírus kiűzése után néhány héten át megelőző védelmet is nyújthat.
A Foldit nevű játékban a fehérjék működéséről szerezhetünk fontos információkat, az elért eredményeket pedig a koronavírus ellen küzdő tudósok is hasznosíthatják.
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói arra eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó S100 fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói szerint egy újfajta eljárással olyan készítményeket is elő lehetne állítani, amik hatékonyabban lépnek fel bizonyos fertőzőbetegségekkel szemben.
A „digitális biológia” új korszakába repítheti a tudósokat egy algoritmus, amely rövid idő alatt is fehérjék tízmillióiról volt képes adatot szolgáltatni.
A Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól. Felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.