Az egymást követő harmadik évben került 90 ezer fölé az egyetemekre felvett hallgatók száma. A kormányzat tett is azért, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a jelentkezéshez, ugyanis a korábbinál jelentősen könnyebben lehet bejutni a felsőoktatásba. Nincs szükség például nyelvtudásra. Korábban még úgy gondolták, hogy ne kezdje el az egyetemet valaki emelt szintű nyelvtudás nélkül, aztán ezt a kikötést kivették a feltételek közül. Megszüntették a 280 pontos minimális ponthatárt is. Most lényegében bárki, aki nem bukott meg a negyedik év végén és az érettségin, be tud kerülni egyetemre, ha olyan szakot és intézményt választ, ahová kevés pont is elegendő.
Márpedig ilyenek bőven vannak. Az idei felvételin alapszakokon 3720 képzésre lehetett jelentkezni (külön számolva ugyanazon szak állami és önköltséges képzését), ezekből 1007-re nem vettek fel senkit. További 1066 képzésnél 280 pont alatt volt a küszöb, sőt 8 olyan is akadt, ahol még a 100 pontot sem érte el. Ez tényleg a mindenből kettes kategóriája: ha valaki ügyesen célzott, akkor ilyen teljesítménnyel is egyetemi polgár válhat belőle.
Persze nem mindenki gondolkodott úgy, hogy mindegy, hová, csak az számít, hogy valahová bekerüljön:
a 129 ezer jelentkezőből 33 ezren egyelőre hoppon maradtak.
A felsőoktatásba való bejutást azzal is könnyítette a kormányzat, hogy az intézményekre bízta, milyen plusz-, úgynevezett intézményi pontokat kaphatnak a felvételizők. A tanulmányokkal és érettségivel szerezhető 400 pontot ezekkel lehet a maximális 500-ra kiegészíteni.
Korábban a 280 pont alatt teljesítők akkor sem nyertek felvételt, ha – az akkor központilag szabályozott – pluszpontok átsegítették volna őket e határon. Ma azonban akinek érvényes érettségi bizonyítványa van, az jogosult intézményi pluszpontokra, azokat pedig sokszor könnyű megszerezni.
