November óta nincs előrelépés az Erasmus-programmal kapcsolatban
A 21 érintett hazai egyetem közül 18-nak júliusban lejár a szerződése, Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szerint Brüsszel az időhúzásra játszik.
#felsőoktatás
Kiéhezteti a kormány a hazai felsőoktatás egyik zászlóshajóját
A hazai műszaki felsőoktatás éllovasának számító Műegyetemet éhkoppra fogta a kormány, holott fontossága fényévekkel megelőzi az anyagiakban dúskáló MCC-ét. Más egyetemeket is kiéheztetéssel próbálnak rákényszeríteni a modellváltásra.
Erasmus-ügy: az EU Bírósága befogadta a magyar egyetemek keresetét
Két évig is eltarthat az eljárás.
Oktatók ezrei követelnek béremelést három nagy állami egyetemen is
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia tanárai csatlakoztak eddig a követelésekhez, ugyanakkor nem sokkal jobb a bérhelyzet a modellváltáson átesett alapítványi egyetemeken sem.
Majdnem 5500-zal kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, mint 2023-ban
A legtöbben gazdaságtudományi szakokra szeretnének bekerülni.
„Egy segédmunkás többet keres egy PhD-adjunktusnál. Ez tény. Minek ide több kérdés?”
Az Erasmus elvesztése mellett a felsőoktatási rendszer merevsége és a megbecsültség hiánya is nehezíti a doktoranduszok helyzetét, ez pedig a tudományos életre is rányomja a bélyegét.
Hány évet járt iskolába? Minden egyes év 2%-kal csökkenti egy felnőtt halálozási kockázatát
Aki továbbtanul, tovább él. Az összefüggés nem meglepő, de norvég és amerikai kutatók most számszerűsítették először precízen az iskolázottságnak ezt a hatását.
Debütál az új egyetemi felvételi rendszer – elmondjuk, mi változik, elmagyarázzuk, ami nehezen érthető
Decemberben elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire, a pontszámítás azonban nagyban különbözik a korábbi évekétől. Idén például extra pontok járhatnak azért is, ha valaki eredményes e-sportoló, vagy tehetségesen legózik.
Hogyan válasszunk középiskolát? Van-e olyan, hogy „jó iskola”? – kövesse velünk élőben a HVG-ELTE oktatási konferenciáját
A Hogyan olvassuk az egyetemi és középiskolai rangsorokat? című rendezvény szerdán háromtól hatig tart, videón is mutatjuk.
Minden, iskolában vagy egyetemen töltött év javítja a várható élettartamot
Egy tanulmány szerint, ha valaki nem jár iskolába, azzal ugyanolyan kockázatnak teszi ki magát, mint a dohányzással vagy a súlyos alkoholfogyasztással.
Hiába érkezhetnek uniós pénzek, Erasmus ügyben nincs elmozdulás
Navracsics Tibor úgy gondolja, az ügyben az Európai Parlament zsarolja a Bizottságot.
Nehezített pálya várja a család első diplomájára hajtó nőket Magyarországon
Csökkenni kezdett a diplomások társadalmon belüli aránya Magyarországon, pedig egyre több új munkahelyekhez van szükség rá. Nemcsak az EU-ban maradunk le e téren, de a régióban is sereghajtók vagyunk, a keleti országrész pedig még rosszabbul áll. Ráadásul az első generációs diploma megszerzése harmadával nehezebb, mint a diplomás szülők gyerekeinek, és még ennél is rosszabb a kilátása azoknak nőknek, akik a család első diplomáját szeretnék megszerezni.
Perelik a kormányt a dél-koreai diákok, mert 90 másodperccel korábban ért véget a maratoni felvételi vizsgájuk
A nyolc órán át tartó, a kimenetelét tekintve a tanulók egész későbbi életére kihatással lévő Suneung tesztre a szokásoshoz képest másfél perccel kevesebb időt hagytak Szöulban, amin aztán több tucat diák annyira felháborodott, hogy beperelték a kormányt.
Százból csupán hat fiatal szeretne tíz év múlva is Magyarországon dolgozni
Tízéves távlatban a fiatalok 36 százaléka szerint romlani fog a helyzet Magyarországon.
Szabó Gábor volt rektor: Csapkodnak körülöttünk a Nobel-díjak, de ha a Horizont programból kimaradunk, az katasztrófa lenne
A Szegedi Egyetem modellváltása körül voltak a leghangosabb tiltakozások, mára viszont, úgy tűnik, az új rendszer beállt és működik. Szabó Gáborral, az egyetem korábbi rektorával, a mai fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2024 kiadványában jelent meg, most itt, a hvg360-on is olvasható.
Európai viszonylatban is nagyon kevés Magyarországon az egyetemista
Ennek pedig a gazdasági fejlődés láthatja a kárát.
Körbekérdeztük az egyetemeket, hány pluszpontot adnak az MCC-s felvételizőknek
Van, ahol kevés ponttal honorálják csak az MCC-s képzést a felvételin, és olyan egyetem is akad, amely csak egy év múlva fog dönteni
A Pécsi Egyetem biztosan nem ad 70 pluszpontot az MCC-s diákoknak
Az egyetem szenátusa minimális pontot hajlandó csak adni, és azt is csak néhány szakon.
A Corvinus rektora szerint is történt diszkrimináció a vizsgabotrány során
Szabó Lajos szerint Ádám Zoltán elbocsátása arányos és jogszerű lépés volt.
Nem csak az MCC-s pluszpontok miatt nagy visszalépés az új felvételi rendszer
A februári jelentkezéskor már érvényes új szabályok alapaján számos elfogadhatatlan előnyhöz juthatnak egyes diákok, a rendszer hatalmas károkkal jár a felvételizők szempontjából, ugyanis gyakorlatilag megszünteti az egységes felsőoktatási felvételi rendszerét – állítja a CKP.