A hazai műszaki felsőoktatás éllovasának számító Műegyetemet éhkoppra fogta a kormány, holott fontossága fényévekkel megelőzi az anyagiakban dúskáló MCC-ét. Más egyetemeket is kiéheztetéssel próbálnak rákényszeríteni a modellváltásra.
Két évig is eltarthat az eljárás.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia tanárai csatlakoztak eddig a követelésekhez, ugyanakkor nem sokkal jobb a bérhelyzet a modellváltáson átesett alapítványi egyetemeken sem.
A legtöbben gazdaságtudományi szakokra szeretnének bekerülni.
Az Erasmus elvesztése mellett a felsőoktatási rendszer merevsége és a megbecsültség hiánya is nehezíti a doktoranduszok helyzetét, ez pedig a tudományos életre is rányomja a bélyegét.
Aki továbbtanul, tovább él. Az összefüggés nem meglepő, de norvég és amerikai kutatók most számszerűsítették először precízen az iskolázottságnak ezt a hatását.
Decemberben elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire, a pontszámítás azonban nagyban különbözik a korábbi évekétől. Idén például extra pontok járhatnak azért is, ha valaki eredményes e-sportoló, vagy tehetségesen legózik.
A Hogyan olvassuk az egyetemi és középiskolai rangsorokat? című rendezvény szerdán háromtól hatig tart, videón is mutatjuk.
Egy tanulmány szerint, ha valaki nem jár iskolába, azzal ugyanolyan kockázatnak teszi ki magát, mint a dohányzással vagy a súlyos alkoholfogyasztással.
Navracsics Tibor úgy gondolja, az ügyben az Európai Parlament zsarolja a Bizottságot.
Csökkenni kezdett a diplomások társadalmon belüli aránya Magyarországon, pedig egyre több új munkahelyekhez van szükség rá. Nemcsak az EU-ban maradunk le e téren, de a régióban is sereghajtók vagyunk, a keleti országrész pedig még rosszabbul áll. Ráadásul az első generációs diploma megszerzése harmadával nehezebb, mint a diplomás szülők gyerekeinek, és még ennél is rosszabb a kilátása azoknak nőknek, akik a család első diplomáját szeretnék megszerezni.
A nyolc órán át tartó, a kimenetelét tekintve a tanulók egész későbbi életére kihatással lévő Suneung tesztre a szokásoshoz képest másfél perccel kevesebb időt hagytak Szöulban, amin aztán több tucat diák annyira felháborodott, hogy beperelték a kormányt.
Tízéves távlatban a fiatalok 36 százaléka szerint romlani fog a helyzet Magyarországon.
A Szegedi Egyetem modellváltása körül voltak a leghangosabb tiltakozások, mára viszont, úgy tűnik, az új rendszer beállt és működik. Szabó Gáborral, az egyetem korábbi rektorával, a mai fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2024 kiadványában jelent meg, most itt, a hvg360-on is olvasható.
Ennek pedig a gazdasági fejlődés láthatja a kárát.
Van, ahol kevés ponttal honorálják csak az MCC-s képzést a felvételin, és olyan egyetem is akad, amely csak egy év múlva fog dönteni
Az egyetem szenátusa minimális pontot hajlandó csak adni, és azt is csak néhány szakon.
Szabó Lajos szerint Ádám Zoltán elbocsátása arányos és jogszerű lépés volt.
A februári jelentkezéskor már érvényes új szabályok alapaján számos elfogadhatatlan előnyhöz juthatnak egyes diákok, a rendszer hatalmas károkkal jár a felvételizők szempontjából, ugyanis gyakorlatilag megszünteti az egységes felsőoktatási felvételi rendszerét – állítja a CKP.
Még mindig egyre többen gondolkodnak nyugati továbbtanulásban, bár a növekedés üteme lelassult. A Brexit utáni átrendeződés után újabb – a magyaroknak nem feltétlenül kedvező – változások várhatók e téren: több ország sokallja a beözönlő diáksereg mértékét.
