„A magyar és a japán nép közötti lelki rokonság különleges kapcsolat. Keleti gyökerű népként mi, magyarok mindig is közel éreztük magunkhoz a japán kultúrát” – ezt írta Japánba látogatása első napja után a Facebookon Sulyok Tamás köztársasági elnök. Az államfő jelenleg Japánban tartózkodik, ahol már találkozott az ország uralkodójával, Naruhito császárral, aki szerinte „a magyar kultúrát és zenét őszintén elismerő és intellektuálisan érzékeny ember”. Sulyok ezenkívül a Magyarországon is jelen lévő japán vállalatok vezetőivel és befektetői csoportok képviselőivel, illetve Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel is egyeztetett, ellátogat majd az Oszakai Világkiállításra, részt vesz egy magyar–japán diplomáciai emlékkoncerten, tárgyal a Magyar–Japán Parlamenti Baráti Tagozat elnökével és Kiotó kormányzójával, Nishiwaki Takatoshival.
Mindezek után az Oszakai Egyetemen is lesznek teendői, ahol a Magyar Tanszék oktatóival és hallgatóival fog találkozni. Merthogy van Magyar Tanszék, és vannak magyarul tanulni vágyó japánok a felkelő nap országában, amely Sulyok szerint a magyarokéhoz „hasonló politikai és erkölcsi értékrendet vall, ideértve a béke, a biztonság és a jogállamiság tiszteletét”, nem beszélve a már említett lelki rokonságról.
Hogy ezt mennyire érzik így a két ország polgárai, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy a japán felsőoktatásban már az 1970-es évek óta elérhető a magyar nyelv és kultúra, alap- és mesterszakos rendszerben. Korábban az Oszakai Idegennyelvi Egyetemen tanulhattak magyarul a hallgatók. Az intézmény 2004-ben egyesült az Oszakai Egyetemmel, és azóta annak bölcsészettudományi karán, az idegennyelvi tanszéken elérhető a magyar, többek között a svéd, orosz, dán és urdu nyelvekkel egyetemben.
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök és Ishiba Shigeru japán miniszterelnök találkozója Tokióban 2025. május 22-én
Dr. Sulyok Tamás / Facebook
Rejtélyes nyelv
Hogy kik és miért akarnak magyarul tanulni Japánban, az az intézmény honlapjáról nem igazán derül ki. Ezzel kapcsolatban ugyanis azt írják, a magyar nyelv nem túl ismerős Japánban, és „gyakran rejtélyes nyelvnek tartják”, mert nem hasonlít az országot körülvevő európai nyelvek egyikére sem.
A WMN ugyanakkor korábban interjút készített Kruzslicz Tamás magyar mint idegennyelv-tanárral, aki az oszakai tanszéken dolgozik. A hallgatók motivációjával és szakválasztásával kapcsolatban az oktató a lapnak akkor azt mondta: van, aki egy éjszakai fotón látta Budapestet is azonnal beleszeretett, más a nagypapája gyűjtőszenvedélye kapcsán találkozott a herendi porcelánokkal és ez indította el az érdeklődését Magyarország iránt, de olyan is van, aki korábban vízilabdázott, a magyar vízilabdát megismerve pedig úgy döntött, hogy megtanulja a nyelvet.
„A Japánban működő egyetemi magyar szakot úgy kell elképzelni, mint egy kiterjesztett nyelviskolát, miközben a cél jóval összetettebb, mint magyarul megtanulni. Bár sokan elérik a C1-es, felsőfokú szintet is a négyéves alapképzés végére, fontosabbak azok az egyéb képességek, amelyeket megszereznek” – tette hozzá 2024-ben Kruzslicz, aki szerint ezen képességek közé tartozik például a kreatív gondolkodás és a nyitottság is, amit a sokszor zártabb, szigorúbb rendszerben nevelkedő japánoknak el kell sajátítaniuk. Az intenzív nyelvtanulás mellett magyar irodalmat, történelmet, nyelvészetet is tanuló hallgatók a képzést követően pedig feltehetően jó kilátásokkal hagyják el az egyetemet.
A tanulmányaik alatt a magyar kormány által biztosított ösztöndíjprogramok által hosszabb-rövidebb ideig tanulhatnak Magyarországon, részt vehetnek nyári egyetemeken. A későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésükkel kapcsolatban pedig azt írják, részben ezeknek köszönhetően számos oszakai öregdiák helyezkedett el Magyarországon működő japán cégeknél. De vannak, akik köztisztviselők, mások tanárok lettek, vagy az alapszak elvégzését követően még magasabb szinten tanulták tovább a magyar nyelvet.
És persze nem feledkezhetünk meg Matolcsy György 2012-es megfejtéséről sem a magyarok és japánok közötti különleges kapcsolatról, miszerint „kisgyermekeink fenekén 100-ból 30 esetben hat hétig kis, piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén.”
Nem Japán az egyetlen
Habár elsőre furcsának, hogy egy távol-keleti ország egyetemén a hallgatók magyar nyelvet és kultúrát tanulnak, korántsem Japán az egyetlen egzotikus hely, ahol lehetőség van magyar szakos diplomát szerezni.
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság honlapja szerint a világon összesen 68 egyetemen vagy főiskolán érhető el valamilyen magyar nyelvhez és kultúrához kapcsolódó képzés. Kezdve a szomszédos országok jelentős felsőoktatási intézményeivel, például az osztrák Bécsi Egyetem Finnugor Intézetével és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel, de van hungarológia szakirány a lengyel Jagelló Egyetemen is.
Mivel ezek földrajzilag és történelmileg is összefonódnak Magyarországgal és a magyar kultúrával, továbbá mindhárom országban több ezer magyar él, nem túlzottan meglepő, hogy ezeken az egyetemeken létezik magyar szak. Az már sokkal inkább, hogy a 2000/2001-es tanév óta lehet magyarul tanulni például a kairói Ain Shams Egyetem Német Tanszékén is második idegen nyelvként. Itt tanult például Serifa Mohamed egyiptomi műfordító, aki 2005-ben fordította magyarról arabra Kosztolányi Dezső A kulcs című novelláját, azóta pedig számos további Kosztolányi-művet.
A társaság szerint továbbá Japán, Egyiptom és több európai, például dán, francia és német felsőoktatási intézmény mellett olyan országok felsőoktatási intézményeiben is lehet magyarból diplomázni, mint India, Dél-Korea és Kína.
Az indiai Delhi Egyetem 1949-ben alapított Szlavisztika-Finnugorisztika Tanszékén 1969 óta, azaz 55 éve folyik a magyar nyelv oktatása. Az Indiában élő és az egyetemen dolgozó, magyar művek hindi fordításával is foglalkozó Köves Margit az egyetemi magyar képzésén tanuló hallgatókról korábban azt írta HVG-ben: „Néhányan Delhi közelében levő falvakból jöttek (van, aki reggel megfeji a tehenet, mielőtt órára jön), sokuknak a szülei telepedtek le Delhiben jobb állás- és oktatási lehetőségeket keresve. Vannak, akik a magyar előtt már más idegen nyelvet tanultak, portugált, spanyolt, olaszt vagy oroszt, és többnyire call centerben helyezkednek el. Ez sokuk számára átmeneti lehetőség, de az álláspiacon nyelveket beszélő emberekre van szükség, és a nemzetközi cégek szívesen veszik igénybe a rugalmas indiai munkaerőt.”
Az egyik legnépszerűbb képzés volt
A fiúbandáknak és tévés drámáknak köszönhetően a koreai kultúra és nyelv népszerűsége Magyarországon és az egész világon már aligha meglepő. Tavaly májusban az Eötvös Loránd Tudományegyetem például azt írta a honlapján, hogy az akkor 15 éves Koreai Tanszék hallgatóinak száma az évek alatt tízszeresére nőtt. Míg 2010-ben 15-en tanultak az ELTE-n koreai szakon, 2024-ben már több mint 150-en. Ami jóval meglepőbb, hogy egykor a magyar szak és nyelv is kifejezetten népszerű volt Dél-Koreában. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság szerint az országban a Hankuki Egyetem 1987-ben akkreditált Magyar Tanszékén lehet a magyar nyelvet egyetemi keretek között elsajátítani.
Előadás az ELTE koreai tanszékén
Facebook / ELTE
„Mivel a Koreai Köztársaság a szocialista országok közül elsőként Magyarországgal alakított ki diplomáciai kapcsolatot, mind politikailag, mind pedig társadalmilag igen nagy figyelem övezte Koreában ez idő tájt Magyarországot. Ezt az is mutatja, hogy az 1989-es tanévben a Magyar Tanszék Korea-szerte az egyik legnépszerűbb tanszékek egyike volt” – írják.
A tanszéken az alap- és mesterképzés mellett akár doktori fokozatot is lehet szerezni, a Hankuki Egyetemnek köszönhetően pedig olyan magyar szerzők művei jelentek meg koreai nyelvre fordítva, mint Szabó Magda, Örkény István, Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond.
Magyarországra jönnek
Anyanyelvi környezetben állítólag könnyebb nyelveket tanulni, mint az iskolapadban ülve. Feltehetően ebben hisznek azok a magyarul tanuló kínai diákok is, akik a Pekingi Idegennyelvi Egyetem helyett – ahol 1961 óta van jelen a magyar nyelv tanítása – a Debreceni Egyetem képzését választják.
Az egyetem honlapja szerint itt a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemével való együttműködésüknek köszönhetően 2022-ben 12 magyarul tanuló kínai hallgató szerzett Debrecenben alapszakos diplomát, 2023-ban 15, 2024-ben pedig már mesterszakon végzettek is átvehették az oklevelüket az intézményben.
