„Brüsszel kis lépést tett a jó irányba” Magyarország ügyében. Kutatók az egyetemek elleni populista hadjáratok okait vizsgálják.
Daniel Freund zöld EP-képviselő jó kezdetnek tartja, hogy az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetés kapcsán magasabb szintre akarja emelni Magyarországgal szemben a jogállamért vívott küzdelmet. A német politikus az Euronewsnak egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy Brüsszel kis lépést tett a jó irányba. Javíthat a dolgokon, ha átmegy a javaslat, ám azt jóvá kell hagyniuk a tagországoknak, így a magyar Országgyűlésnek is. És itt azért még lesznek gondok.
Mint ismeretes, a jövőben mindenfajta uniós támogatást fel lehetne függeszteni, ha valamelyik tagországban látványosan szorul vissza a jogállam. A helyzetet részben mindig az EU végrehajtó testülete méri fel éves jogállami jelentéseiben. Ha elfogadják a javaslatot, akkor akár a teljes összeget be lehet fagyasztani Magyarország számára.
A magyar, indiai és amerikai vezetés a nosztalgiát és a nacionalizmust lovagolja meg, amikor a felsőoktatást támadja. Az egész világ figyeli, mi történik Harvarddal, de itt nem csak Amerikáról van szó – állapítja meg Riyad Shahjahan, a Michigani Állami Egyetem, illetve Michalinos Zembylas, a ciprusi Nyílt Egyetem kutatója. A The Conversationben publikáló tudósok a nacionalizmus, az érzelmek és a felsőoktatás összefüggéseit kutatják.
Azt látják, hogy sok helyen ellenségnek, reformra szoruló intézmények állítják be az egyetemeket. A populista, jobboldali kormányok azzal vádolják őket, hogy szétszakítják a nemzet összetartó szövetét. Itt az érzelmi alapú nacionalizmus jelenik meg, célja a nemzeti identitás kialakítása.
Nagyot ment Londonban Emmanuel Macron francia államfő, konkrét megállapodásainak jelentőségét majd az idő dönti el. Hazai ellenfeleinek inkább múltbéli tevékenységük miatt van most feladva a lecke.
Az Astronomer közleményében azt írta, vizsgálatot indítottak az ügyben.
