Hosszútávfutás és akadályugrás egy magyar diáknak eljutni egy külföldi egyetemre

A külföldi egyetemeken a diákok nem hallgatók, hanem aktív résztvevői a munkának – foglalja össze az egyik fontos különbséget a magyar és a nyugati oktatási rendszerek, hagyományok között Lévai Balázs, a középiskolásokat nemzetközi tanulmányaik megkezdésében segíteni hivatott Engame Akadémia vezetője. A vonzó külföldi intézményekben kritikus gondolkodást, csapatmunkát, nyilvános beszédet várnak el a tanulóktól, márpedig a magyar középiskolák többsége ilyesmire nem készíti fel őket. Ha valaki olyan helyre szeretne kerülni, ahová tényleg érdemes is, a legfontosabb eszköze ehhez a felvételizés előtt összeállított profilja, jelentkezési csomagja lesz, amelynek különféle képességek, ajánlások és interjúk mellett része az is, hogy az illető bemutatja a tudását, a motivációját, a céljait és hogy mit tett már le az asztalra választott szakterületén. Ehhez pedig komoly programokat kell végigvinni és dokumentálni, vagyis az egész folyamat évekig eltart, optimális esetben már a magyarországi fakultációk felvétele előtt, a kilencedik-tizedik évfolyamon indul.

Azért is jó korán nekilátni a készülődésnek, mert olykor épp eközben derül ki, hogy rossz az irány, a tanuló a témában jobban elmélyedve jön rá, hogy az nem is fekszik neki annyira, mint gondolta. Ha a motivációs levél elintézhető egy bekezdésben, érdemes elgondolkodni az újratervezésen. Ha viszont pozitívak a tapasztalatok, élvezetes a munka, akkor a diák megerősítve érzi magát a választásában, amitől csak még motiváltabbá válik, közben pedig a tudását is növeli. Vagyis mindez annak is nagyon hasznos (lenne), aki nem is tervez külföldi tanulmányokat, csak képbe szeretne kerülni saját magával, illetve a lehetőségeivel.

Minderre azonban külön meg kell tanítani a diákokat és családjukat, hiszen az egész oktatási rendszer – amelynek ekkorra már évtizede részei – valami teljesen másra trenírozza őket. „Magyarországon a diák egy pontszám – mutat rá Lévai Balázs. – A nagy többségnek éppen ezért nem olyan jók a soft skilljei, de ez egyrészt nem az ő hibájuk, másrészt aki időben elkezdi a felkészülést, az világszínvonalú anyagot képes összeállítani így is” – teszi hozzá. Büszkén említ egy korábbi diákot, akivel felkészítő projektként elektromos gördeszkát terveztek, ami hozzásegítette, hogy bekerüljön a londoni Imperial College egyik képzésére. Ma pedig a Mercedes Formula–1-es csapatánál dolgozik aerodinamikai mérnökként, neki tehát bejött a választása.