Noha az árak és a fizetések között még nagy különbségek vannak Kelet-Európa országaiban, arányaiban hasonlóan rosszul jönnek ki havi bérükből az átlagemberek.
A munkavállalók többsége azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül állást vált.
Húsz éve Magyarország még köröket vert gazdasági fejlettségben az EU-hoz csak később csatlakozott Romániára és Bulgáriára. Azóta viszont a régiós versenytársak uniós felzárkózása lényegesen gyorsabb lett a miénknél, amit az általunk megkérdezett, Magyarországról Bukarestbe költöző magyarok is érzékelnek.
Visszakozni látszik a kormány, konzultációt készít elő a témában.
Újabb milliárdokat vesz el a kormány az önkormányzatoktól; három és háromnegyed éves mélypontra került az infláció a szeptemberben a még olcsó benzin miatt; Magyarországról hitelezték a francia és az osztrák után a spanyol szélsőjobboldalt is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A Belügyminisztérium szerint folyamatosan napirenden van a béremelés kérdése, ami kizárólag a költségvetés teherbíró képességétől függ.
Az egy évvel korábbihoz képest 13,7 százalékkal magasabb. A reálkereset egy év alatt 9,4 százalékkal nőtt.
Volt olyan műhely, ahol az elvárt óraszám két százaléka teljesült tavaly szeptemberben.
Úgy tűnik, a nagy májusi emelkedés egyszeri eset volt, a hatodik hónap adata viszont már újra belesimul a lassú lemorzsolódást mutató trendbe, véli az ING vezető elemzője. Panaszra szerinte ugyanakkor nincs komolyabb ok.
Ez 13,3 százalékos növekedést jelent a tavaly júniusihoz képest.
A legkisebb mértékű emelésre a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók számíthatnak.
Órabérük az egy évvel korábbi szinthez képest 13,5 százalékkal nőtt a második negyedévben.
Magyarországon a focisták nettó havi fizetése 4,5 millió forint körül mozog, ugyanazon a szinten, mint Ausztriában. 2010-hez képest a focistafizetések legalább tízszeresére nőttek.
A magyar gazdaság alulteljesít régiós versenytársaihoz képest. A tavalyi Európa-bajnok infláció nyomán Romániában már többet érnek a fizetések, nagyobb a GDP, és a sereghajtó bolgárok is majdnem annyit fogyasztanak, mint a magyarok. De mi történik, ha nem a román, bolgár árszínvonalhoz viszonyítjuk a vásárlóerőt?
Marcel Ciolacu az Eurostat friss jelentését kommentálta május 1. alkalmából.
Miközben soha nem látott pénzeső „zúdult” az országra, ezt a pénzt „Orbán rokonsága, szomszédsága ellopta”, ezt nem szabad hagyni – hangoztatta Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd európai parlamenti listavezetője a három párt közös, 20 éve Európában című május elsejei ünnepségén a Városligetben.
2023-ban először fordult elő, hogy az árszínvonalak közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson a romániai fizetések megelőzték a magyarországiakat. A családi adókedvezmény elinflálódott, még a gyerekesek is jobban keresnek Romániában.
A Trenkwalder szerint az ország legtöbb régiójának átlagórabérei között nincs jelentős eltérés, azok 1800-2000 forint közötti sávban mozognak.
Egymásnak ment a SPAR és a kormány; kiszámolták, hogy öt foglalkozásból négyben nem követték a bérek tavaly az inflációt; újra a 400-as szintet közelítette a forint. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Öt foglalkozásból négyben nem követte a béremelés az inflációt tavaly, az elmúlt négy év drágulásával viszont általában lépést tartottak a fizetések. 18 olyan szakma volt, amelyben 2023-ban nőtt az átlagkereset egymillió forint fölé, és egy maradt, ahol még a 200 ezret sem éri el. Azt is megnéztük, hol keresnek legjobban a pályakezdők, hol lehet a korral előrehaladva sokkal jobban keresni, és persze megmutatjuk, melyik az a három szakma, amelynek a művelői még több pénzt kapnak, mint a parlamenti képviselők.
