Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az árrobbanás ellenére több mint két éve nem kaptak fizetésemelést a rendvédelmi alkalmazottak, írja a 24.hu. A lapot egy rendvédelmis kereste meg, ő azt írta:
“Bruttó 362 ezer forint a fizetésem, ami nettó 255 ezer forint mindössze. Sajnos nem tehetem meg, hogy munkahelyet váltsak, ugyanis csak pár évem van nyugdíjig.”
Mint januárban a hvg.hu is megírta, hiába emelték meg év elején az illetménysávok felső határát, a rendvédelmisek illetménye ennek ellenére sem emelkedett. Akiknek esetleg mégis, azok sem örülhettek maradéktalanul: az történt, hogy a garantált bérminimum emelkedése (jelenleg 326 ezer forint) utolérte az illetményüket, így számos rosszul kereső rendvédelmi alkalmazottnak a „bérminimumra nőtt” a fizetése. Korábbi cikkünk:
Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára arról beszélt most a 24.hu-nak, hogy a Belügyminisztériumtól kapott tavalyi adatok alapján a rendvédelmi alkalmazottak egynegyede volt garantált bérminimumon, azóta nőhetett a számuk. A rendvédelmi munkavállalóknál (gépkocsivezetők, szerelők, fizikai dolgozók) még rosszabb a helyzet, ott a háromnegyedük kapta a garantált bérminimumot 2023-ban.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke az illetménysávokat a 24.hu megkeresésére kész átverésnek minősítette, azt mondta, “jellemzően az alsó határhoz vannak közel az illetmények a dolgozóknál”. Pongó szerint is az alsó határhoz tendálnak a fizetések, de ha valahol nagyon kell a munkaerő, akkor a felső sávhoz közeli illetményt kaphat az új érkező. Ez viszont bérfeszültséghez vezethet, mivel többet keres, mint az a nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatárs, aki már harminc éve ott dolgozik.
A 24.hu megkereste a problémával a Belügyminisztériumot, ahonnan az a válasz érkezett, hogy a béremelés kérdése folyamatosan napirenden van, azt a költségvetés teherbíró képessége határozza meg.
