Krausz Ferenc a HVG-nek: „Ha ez sikerül, Magyarországon rakhatjuk le a jövő megelőző orvoslásának alapjait”

Igaznak bizonyultak a Krausz Ferenc szerénységéről, közvetlenségéről szóló pletykák. Miután hírét vette, hogy két társával együtt ő kapja az idei fizikai Nobel-díjat, már másnap a HVG rendelkezésére állt. Egy késő estébe nyúló munkavacsora után egy óránál is hosszabban át beszélt életéről, családjáról és munkájáról lapunknak, olyan tökéletes magyarsággal, mintha nem is négy évtizede élne külföldön.

A beszélgetést két részletben közöljük. Jelen cikkünkben a tudományos eredményeiről és most zajló kutatásairól lesz szó. Az anyag szintén izgalmas részleteket tartogató második felét a jövő héten megjelenő HVG-ben és ugyanakkor a hvg360-on olvashatják majd.

A móri születésű 61 éves magyar fizikus ugyan eddig is számos elismerésben részesült, megkapta a Wolf-díjat, a magyar, osztrák, német, orosz és az európai akadémiák tagja. Első kérdésünk természetesen mégis úgy szólt, hogy a legfrissebb díjtól, a tudományban elérhető legnagyobb elismeréstől mennyire fordult fel az élete, és vajon mikor fog helyreállni. Krausz Ferenc elmondta, hogy a bejelentés éjjelén 11 óra körül nézett rá az üzeneteire.

„Gondoltam, párra válaszolok, aztán hajnal fél négy felé rájöttem, hogy nem jutok a végére. Bevallom, nagyon jólesett, bár az alvás hiányzott. Azt remélem, néhány nap alatt vége lesz a felhajtásnak, de a szintén Nobel-díjas Theodor Hänsch kollégám szerint hiú reményekben ringatom magam.”

Miután úgy hallottuk, hogy már diákkorában híres volt arról, hogy bonyolult dolgokat képes roppant egyszerűen elmagyarázni, arra kértük az „elektronok lesifotósaként” is emlegetett fizikust, mondja el, miért is kell a másodperc egymilliomod részének egymilliomod része gyorsasággal dolgozniuk az elektronok megfigyelésénél.

„Képzelje el, hogy egy puskalövedéket akar lefotózni, amint az a falba fúródik. Ha a lövedék a saját hosszával megegyező távolságot 2 mikroszekundum alatt tesz meg, akkor maximum egy mikroszekundomnak kell lenni a záridőnek, hogy a képen a lövedéket ne kétszer akkorának lássuk, mint valójában. Az elektron viszont a mikroszekundum milliárdod része alatt eljut a molekula egyik végéből a másikba. Ezt mozgást csak rövid fényvillanásokkal tudjuk olyan pillanatfelvételeken megörökíteni, amelyből a folyamat rekonstruálható” – magyarázta el az általa alapított attoszekundumos fizika lényegét. Ez az, amivel a Nobel-díjat kiérdemelte.

Krausz Ferenc, az elektronok lesifotósa: ebből a videóból 8 perc alatt meg fogja érteni, miért járt az idei fizikai Nobel-díj

Krausz Ferenc - Az elektronok lesifotósa címmel készült rövid portrévideó az idei fizikai Nobel-díjat két társával kiérdemlő magyar születésű, Németországban dolgozó tudósról. Az ember mellett a tudomány is előtérbe kerül, a film bemutatja, miért lehetnek szó szerint életbe vágóak Krausz Ferenc és az attoszekundumos fizika felfedezései.

Krausz Ferenc párhuzamosan járt a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki és az ELTE elméleti fizika szakára. A bécsi egyetemen doktorált 1991-ben lézerfizikából, itt lett professzor, és a magyar mellé osztrák állampolgárságot is szerzett. 2001-ben odakint hozta létre először és mérte meg az extrém rövid idejű ultraibolya fény egyedi villanásait. 2003 óta németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni egyetem kísérleti fizikai tanszékének vezetője.

Nem tartja magát kiemelkedő képességűnek, inkább – Karikó Katalinhoz hasonlóan – mindig kitartását hangsúlyozza. „Egy cél elérése érdekében szinte bármilyen áldozatra képes vagyok.” Szerinte ezzel összefügg, hogy két lányából egyik sem lett fizikus: „elrettentő példa voltam számukra, azt látták, hogy a fizikus reggeltől estig a laborban van”.

„Köszönetet mondok mindazoknak, akik annyi éven át próbálták megnehezíteni az életemet. Nélkülük nem lennék itt."

A kisújszállási nádtetős háztól a szegedi kutatóintézeten és a szűkmarkú amerikai egyetemeken át a világhírig: ismert és kevésbé ismert állomások Karikó Katalin karrierjének rögös útján.

A HVG kérdésére beszélt legújabb projektjéről a budapesti Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központról is, melyet a magyar állam is támogatott 20 milliárd forinttal.

Ambíciója, hogy vérminták molekuláris vizsgálatából igyekszik betegségekre következtetni.

Hogy ez a módszer mivel tud majd többet, mint a hagyományos laboreredmények, arra Krausz Ferenc néhány év múlvára ígért választ – egyelőre az elvet találták meg, amelyre az új módszert fel kell építeniük.

A gyógyszeripar bár dollármilliárdokat költ arra, hogy a vérben található százezernyi molekula közül megtaláljon bizonyos betegségeket megbízhatóan jelző markereket, a friss Nobel-díjas tudós szerint „tűt keresnek a szénakazalban”, ráadásul egy-egy molekula koncentrációjának megváltozását a legritkább esetben lehet csak egyetlen okra visszavezetni.

„Ezért mi egy forradalmian új utat választottunk. Nem biomarkereket keresünk, hanem infravörös lézerimpulzusokkal megpróbálunk átfogó információt gyűjteni az emberi vér teljes molekulaállományáról” – szól az újdonság lényege. A fizikus magyarázata szerint ismeretlen molekulák kutatása helyett – megfelelő érzékenység elérése esetén – így „mindössze” a sok ezernyi molekuláról információt szolgáltató infravörös „ujjlenyomat” betegségek által okozott elváltozását kell vizsgálni. Amennyiben ez az elváltozás szignifikáns és a betegségre jellemző – amelyre a nagyszámú molekula hozzájárulása ígér garanciát –, úgy egy egyszerű vérvételen alapuló teszt lehetővé teheti súlyos krónikus betegségek, mint a rák, a szív- és érrendszeri problémák, vagy éppen a diabétesz korai felismerését. Akkor, amikor még jó az esély a gyógyulásra.

A Nobel-díjas Krausz Ferenc szerint a jövő orvostudománya a megelőzésen fog alapulni, és nem várja meg, míg az emberek krónikus megbetegedésre utaló tünetekkel fordulnak az orvoshoz, hanem évente egyszer szűrővizsgálatra hívják.

„Ha a módszerünk sikeres, akkor ez alapesetben egy egyszerű vérvételből áll. Az infravörös ujjlenyomat személyre vonatkoztatott normáltartományával való összehasonlítás felfedi, hogy minden rendben van-e, vagy esetleg szükség van-e egy alaposabb vizsgálatra.”

A tudós szerint ennek megvalósításán dolgoznak Magyarországon a tízezer önkéntes bevonásával folyó Health for Hungary – Hungary for Health kutatásukkal. „Ha ez sikerül, Magyarországon rakhatjuk le a jövő megelőző orvoslásának alapjait.”

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.