A kutatók szerint a Holdon a Földön bennünket érő sugárzás 200-szorosát kell elviselni. Az űrhajósokat 38 nap alatt érheti akkora dózis, mint azt, aki a Földön egész évben sugárzó anyagokkal dolgozik.
A valaha mért legkisebb időtartamot határozták meg német atomfizikusok. Úgy hívják, zeptoszekundum.
A fizikai Nobel-díj bejelentését követően az egyik díjazott Andrea Ghez azt mondta, hatalmas kirakósként gondol a tudományra. A fekete lyukakról szólva úgy fogalmazott, hogy azok létfontosságúak az univerzum építőköveihez. A szintén Nobel-díjjal elismert Reinhard Genzel reméli, lesz aki megiszik vele egy pohár bort. Roger Penrose-t pedig a zuhany alól hívták telefonhoz, hogy közöljék vele: Nobel-díjjal ismerik el munkáját.
Három tudós kapta meg idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától. Mindannyian a csillagászati eredményeikért.
Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.
Nem vicc! Addig vágták ketté a testeket síkokkal, míg a kocka marad a végén, és az egésznek még a Gömböchöz is köze van.
Minél erősebben süt a nap, annál hidegebb van benn – méghozzá áram és gépek nélkül, mindössze egy festékbevonatnak köszönhetően.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai egy spagettitörő gépet is építettek, hogy rájöjjenek, miért törik mindig kettőnél több darabba a spagetti. A válasz jóval hasznosabb, mint elsőre gondolná.
Hatvan éve, 1960. május 16-án mutatta be Theodore H. Maiman amerikai fizikus a kaliforniai Hughes Aircraft malibui laboratóriumában a lézersugarat.
Százhetvenöt éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus, a röntgen-sugár felfedezője.
Amerikai fizikusok tudományos alapokra helyezték a szappanbuborék-fújást.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai olyan algoritmust fejlesztettek ki, amellyel okosabb mesterséges intelligenciát készíthetünk, és akár azt is megérthetjük, miként tekintenek az őket körülvevő világra a kisgyerekek.
Lehet, de egyelőre nem biztos, hogy debreceni kutatók pillanthattak be először a sokat emlegetett, mégis ismeretlen sötét anyag világába.
Másodjára is ugyanazt tapasztalták magyar kutatók egy kísérletben, ez egy új részecske létezését jelentheti.
Éppen száznegyven éve, 1879. november 5-én halt meg James Clerk Maxwell skót fizikus, az elektromágneses térelmélet megalkotója, aki egy sor más felfedezésével hozzájárult mai világunkhoz.
Aki nem tudja elmondani azt, amit tud, úgy, hogy egy utcaseprő is megértse, az maga sem érti igazán – vallotta Öveges József, aki egész életét arra tette fel, hogy a fizika jelenségeit minél több emberrel megértesse és megszerettesse. Piarista papként is volt Hazafias Népfront-küldött, de mindenekelőtt egy, a korát jóval meghaladó pedagógust tisztelhetünk benne.
Kétszáz éve, 1819. szeptember 18-án született Párizsban Jean Bertrand Léon Foucault francia fizikus, akit a Föld forgását igazoló ingakísérlete tette közismertté.
A Mars példájából kiindulva a földi élet jövőjét is befolyásolhatja bolygónk mágneses pólusának mozgása – hívta fel a figyelmet Zádori Balázs, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának fizikusa.
A szférikus aberráció problémáját már az ókori matematikus Dioklész is ismerte, ám azóta egyetlen fizikus sem tudta orvosolni. Most egy mexikói tudós rukkolt elő valamivel, ami a fényképezőiparra is nagy hatással lehet.
Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg.
