Falta a könyveket, a pénz viszont nem érdekelte: 230 éve született az árampápa Faraday
Kétszázharminc éve, 1791. szeptember 22-én született Michael Faraday angol fizikus, kémikus, az elektromosságtan megalapozója.
#fizika
Ez már nem a jövő, hanem a húsbavágó jelen: nincs, aki tanítsa a gyerekeinket
Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos – elsősorban természettudományos – tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. És a helyzet csak rosszabb lesz.
Előkerült Albert Einstein eddig nem látott levele
A történelem egyik legnagyobb tudósa 1949-ben írt levelet a brit királyi haditengerészet radarkutatójának.
Most először sikerült észlelni a Nap papíron 1947-ben felfedezett titokzatos hullámait
Egy magyar–olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
Obádovics J. Gyula: A politikusokat beültetném egy-két matematikaórára
Sokoldalú, alkotó értelmiségi: matematikus, tankönyvszerző, könyvkiadó társalapítója, erotikus művek álneves szerzője, a bunyevác hagyományok őrzője. Borzalom, mondja, hogy a politikusok egyik nap ezt állíthatják az ország gazdasági helyzetéről, a másik nap meg azt. A koronavírus-járvány kezeléséről is van matematikai állítása.
Meghalt a nemzetközileg is elismert Gyulai József Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja
A nemzetközileg is elismert tudós az ionsugaras analitikával és anyagmódosítással foglalkozott. Megérhette, hogy úttörő kutatási eredményei ma már az anyagmérnökségben, a gyártástechnológia alapműveleteiben hasznosulnak is az integrált mikro- és nanoelektronika területén.
Áttörő felfedezést tettek az olasz fizikusok, segíthet megérteni a világegyetem működését
A kutatóknak sikerült bizonyítékot találniuk egy 1930-as évek óta létező tézisre, amely szerint a sötét anyag egy részének létezéséért is felelős neutrínók a csillagokból származnak.
Volna itt egy kis gond: komoly sugárterhelést kaphatnak az űrhajósok a Holdon
A kutatók szerint a Holdon a Földön bennünket érő sugárzás 200-szorosát kell elviselni. Az űrhajósokat 38 nap alatt érheti akkora dózis, mint azt, aki a Földön egész évben sugárzó anyagokkal dolgozik.
Elképzelhetetlenül rövid időtartamot rögzítettek német fizikusok
A valaha mért legkisebb időtartamot határozták meg német atomfizikusok. Úgy hívják, zeptoszekundum.
A zuhany alól hívták ki a tudóst, hogy közöljék: ő kapja a Nobel-díjat
A fizikai Nobel-díj bejelentését követően az egyik díjazott Andrea Ghez azt mondta, hatalmas kirakósként gondol a tudományra. A fekete lyukakról szólva úgy fogalmazott, hogy azok létfontosságúak az univerzum építőköveihez. A szintén Nobel-díjjal elismert Reinhard Genzel reméli, lesz aki megiszik vele egy pohár bort. Roger Penrose-t pedig a zuhany alól hívták telefonhoz, hogy közöljék vele: Nobel-díjjal ismerik el munkáját.
A fekete lyukak és a Tejútrendszer sötét titkaiért járt idén a fizikai Nobel
Három tudós kapta meg idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától. Mindannyian a csillagászati eredményeikért.
Nagy felfedezést tettek a CERN kutatói: először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlására
Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.
Magyar tudósok igazolták Platón feltevését: a föld kockákból épül fel
Nem vicc! Addig vágták ketté a testeket síkokkal, míg a kocka marad a végén, és az egésznek még a Gömböchöz is köze van.
Minél jobban süt rá a nap, annál hidegebbet csinál bent egy újfajta festék
Minél erősebben süt a nap, annál hidegebb van benn – méghozzá áram és gépek nélkül, mindössze egy festékbevonatnak köszönhetően.
Megfejtették az évtizedes konyhai rejtélyt: miért nem lehet két darabra törni egy spagettitésztát?
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai egy spagettitörő gépet is építettek, hogy rájöjjenek, miért törik mindig kettőnél több darabba a spagetti. A válasz jóval hasznosabb, mint elsőre gondolná.
Ma 60 éves a velünk élő science-fiction: a lézer
Hatvan éve, 1960. május 16-án mutatta be Theodore H. Maiman amerikai fizikus a kaliforniai Hughes Aircraft malibui laboratóriumában a lézersugarat.
175 éve ezen a napon született Röntgen, akinek nagyon sokat köszönhetünk
Százhetvenöt éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus, a röntgen-sugár felfedezője.
Állítják, hogy komoly: megfejtették a szappanbuborék-fújás titkát
Amerikai fizikusok tudományos alapokra helyezték a szappanbuborék-fújást.
Ha váratlan dolog történik, meglepődik egy új mesterséges intelligencia
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai olyan algoritmust fejlesztettek ki, amellyel okosabb mesterséges intelligenciát készíthetünk, és akár azt is megérthetjük, miként tekintenek az őket körülvevő világra a kisgyerekek.
A debreceni sztori: Mérési hiba vagy Nobel-díjra érdemes áttörés a fizikában?
Lehet, de egyelőre nem biztos, hogy debreceni kutatók pillanthattak be először a sokat emlegetett, mégis ismeretlen sötét anyag világába.
