szerző:
hvg.hu

Az Alkotmánybíróság szerint rendben van a földtörvény aggályosnak tartott módosítása, de már jönnek is az első jelzések azoktól, akiknek az aggálya igazolva látszik, mivel megfosztotta őket az agrárkamara a vásárlás lehetőségétől. A módosítással viszont már a bíróságokon sem lehet megváltoztatni a kamarai döntést, legfeljebb elölről lehet mindent kezdeni.

Egy csongrádi földbirtokos érdekeit védi az agrárkamara a másik, külföldi nevű, de évtizedek óta itt gazdálkodó termelővel szemben, legalábbis utóbbiak így látják. Kilóg a lóláb, mivel más esetben ugyanolyan feltételek mellett jóváhagyták az adásvételüket - véli az évtizedek óta Csongrád megyében gazdálkodó Al-Aboodi Ali családja.

Egy hathektáros földet vettek volna meg egy másik gazdálkodó elől, akivel szemben a törvény szerint - mivel az a szomszéd településen él - nekik lenne előnyük. A mégsem így történt.

A földek vásárlását ki kell függeszteni hatvan napra, a Földforgalmi Törvény ezzel arra ad lehetőséget, hogy a föld a legvégső fokon oda kerüljön, ahol a legilletékesebb kezekbe kerül. Magyarul, azok rájelentkezhetnek a kifüggesztett területre, akik helyben lakók, szomszédok, adott esetben fiatal gazdálkodók, stb. Ebben az esetben az történt, hogy a szomszéd faluban élő, szintén tehetős gazdálkodó földet vásárolt, majd kifüggesztették a hathektáros szerződést. Al-Aboodi fia, mivel Bakson él, és fiatal gazdálkodó, úgy döntött, hogy megveszi a földet.

A szabályok szerint ezt jelezni kell a Csongrád Megyei Kormányhivatal földügyi osztályának, majd ők továbbítják a kamarának. A kamara azonban ezt elutasította, amit azzal indokolt, hogy a másik gazda már nyert egy pályázatot, és a föld elhappolásával kárt okoznának neki. A szervezet azt kérte tőle, bizonyítsák, hogy a földterülettel azonos közigazgatási területen belül lakik. Erre reagálva Al-Aboodiék megküldték az igazolást, amelyet a baksi jegyző állított ki, bár szerintük ezt a törvény nem írja elő. Ez az igazolás már a kormányhivataltól visszapattant azzal, hogy két baksi lakos tanúsítja, nem a faluban élnek életvitelszerűen. Ekkor felkeresték a két embert, akik azt állították nekik, megfenyegették őket, ezért mondták azt, amit a földet megszerezni akaró másik gazda kért tőlük, ezt ügyvéd előtt is megerősítették.

A rendszerváltás óta Magyarországon gazdálkodó család persze azt sem értette már az elején, hogyan lehet egy olyan föld bármilyen hasznosítására pályázatot nyerni, amit még nem is vásároltak meg. Persze ennél bonyolultabb a történet, de az biztos, hogy a baksi férfi és családja bírósághoz fordulhat ugyan az ügylet miatt, de mivel a földtörvény tavalyi módosítása miatt a bíróság már nem írhatja felül a kamarai döntéseket, így az esetük újra és újra az agrárkamarai grémium elé fog kerülni.

Tavaly decemberben szavazta meg a parlament a földtörvény módosítását, amikor az ellenzéki padsorok képviselői „unortodox” eszközöket vetettek be, egyébként emiatt is panasszal éltek az Alkotmánybírósághoz forduló pártok. Nem csak ez volt a gondjuk, de kifogásolták a „hatósági árakat” eredményező földárszabályozást is. Legfőképpen azt tartották problémásnak, hogy az eddig az önkormányzatoknál megalakult földbizottságok helyett eleve az agrárkamara helyi grémiuma dönthet egy-egy vitás földügyletben. Ráadásul, a kamara megkerülhetetlenné válik, hiszen ha a felek közül valaki a bírósághoz fordul, ott nem írhatják felül a kamarai döntést, hanem az eljárás megismétléséről dönthetnek, akkor pedig minden kezdődhet elölről, és alkalmasint ugyanolyan eredményt hozhat.

Most Al-Aboodi családja annyit tud tenni, hogy a közigazgatási bírósághoz fordulnak, de néhány kör után valószínűleg ismét a kamaránál landol az ügy, és körbeért a történet. A kuvaiti származású, de évtizedek óta Magyarországon élő család eltökélte, ha kell, akkor végig járják a magyar jogorvoslati lehetőségeket, akár Strasbourgba is elmennek.

A kuvaiti családfő a debreceni egyetemen szerzett agrárvégzettséget, majd a 90-es évek elejétől a csongrádi Baks mellett gazdálkodik. Már az elmúlt években is meggyűlt a bajuk a földjeik miatt, öt évvel ezelőtt a Kiskunsági Nemzeti Park akarta kisajátítani a területeik egy részét azzal, hogy azt a kárpótláskor nem is adhatta volna ki a földosztó bizottság, mert már akkor is védettséget élvezett. Most pedig a gazdálkodó fia szeretett volna földet vásárolni.

Tavaly decemberben írt a hvg.hu arról, hogy milyen következményei lehetnek a Földforgalmi törvény módosításának. Itt megemlítettünk néhány olyan esetet, amelyekben végül a bíróság a földügyi bizottságoktól eltérő határozatot hozott, most gyakorlatilag ez a lehetőség szűnik meg, és a földügyekben a végső döntést az Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara helyi szervezeti hozzák meg. A Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamarában minden mezőgazdasággal, feldolgozással foglalkozónak kötelező a tagság, így nagyjából félmillióan fizetik a tagdíjat. Legutóbb két évvel ezelőtt választottak küldötteket, vezetőket a köztestületbe, a választáson a tagság közel 13 százaléka vett részt. A megyék közül csupán kilencben állított küldötteket a MAGOSZ ellenében a MOSZ, mindenütt a MAGOSZ vitte a szavazatokat. A MAGOSZ 2006-ban kötött választási szövetséget a jelenleg kormányzó FIDESZ-KDNP-vel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megvan az első dal a 80-as évekből, ami átlépte a milliárdos nézettséget

Megvan az első dal a 80-as évekből, ami átlépte a milliárdos nézettséget

Most ott tartunk, hogy évi 20 ezer ember kap kórházi fertőzést

Most ott tartunk, hogy évi 20 ezer ember kap kórházi fertőzést

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

A Brexiten múlik, hogy lesz-e Orbán-beszéd október 23-án

A Brexiten múlik, hogy lesz-e Orbán-beszéd október 23-án

Nincs meglepetés, még mindig az Apple a világ egyik legértékesebb márkája

Nincs meglepetés, még mindig az Apple a világ egyik legértékesebb márkája

Molnár Zsolt nem lesz alpolgármester

Molnár Zsolt nem lesz alpolgármester