Takarék Csoport
Takarék Csoport

Többet vihetünk haza, mint tavaly, igaz, többet is kell majd fizetnünk, ha valamit vásárolunk, a bérek növekedése azonban meghaladhatja az árakét. Külföldi utazásunkhoz pedig olcsóbban vásárolhatunk eurót. Ezt az idilli képet zavarhatják össze a magyar gazdaságot befolyásoló külső tényezők, jelesül az USA és a Kína közötti kereskedelmi háború.

Milyen év vár ránk? Kimondva-kimondatlanul is ez foglalkoztat mindenkit. E kérdés megválaszolásához próbálunk az alábbiakba némi fogódzkodót nyújtani, a 2019-es évre ható gazdasági tényezőket számba véve.

Kezdjük a külső feltételekkel, miután a magyar egy úgynevezett nyitott gazdaság, ami azt jelenti, hogy nagymértékben függ a határain túli országok teljesítményétől, a világpiaci tendenciáktól.  

Lassul a világgazdaság

Nos, e tekintetben rossz hír, hogy a világgazdaság növekedése folyamatosan lassul. Elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború érezteti a hatását az amúgy is nehézségekkel szembesülő kínai és európai gazdaságokban, valamint egyes amerikai cégek eredményességében.

Még a Magyarország legfontosabb partnerének számító Németország gazdasága is enyhén zsugorodik, noha fogyasztása ellensúlyozhatja az exporttal kapcsolatos nehézségeit. Az viszont pozitívum, hogy a külső finanszírozási feltételek javultak, mivel a gyenge európai adatok miatt eltolódhat az Európai Központi Bank erre az évre prognosztizált kamatemelése, miközben az Egyesült Államokban megjelenő recessziós aggodalmak következtében az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től sem várnak már további monetáris szigorítást a piacon.

Erre a rendszerváltás óta nem volt példa

Közel 5 százalékkal nőtt a hazai GDP tavaly, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Bíztató, hogy a bővüléshez szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult. A legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások és a dübörgő építőipar.

A gazdasági növekedés annak ellenére gyorsult, hogy az új károsanyag-mérési szabályozás bevezetésének hatására meredeken visszaesett a járműgyártás és a kivitel, így az ipar csupán 2,7 százalékkal teljesített jobban. Enélkül akár több százalékponttal gyorsabb is lehetett volna a növekedés.

Mivel a Takarék Csoport elemzői arra számítanak, hogy az autógyártók fokozatosan megszerzik a forgalomba hozatali engedélyeket, a következő negyedévekben gyorsulhat az ipari termelés, így az nagyobb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez, amit az új modellek hazai gyártásának felfutása is támogathat.

Jön a lakásátadási hullám

A beruházások fellendülése és a fogyasztás jelentősen segítette, ezzel szemben a külkereskedelem fékezte a GDP növekedési ütemét a magunk mögött hagyott évben. E tendencia folytatódhat 2019-ben is.

Lakás- és irodaátadási hullám várható, miközben a felfutó tisztán állami és uniós támogatású, valamint a jelentős, az idei évre is áthúzódó feldolgozóipari, logisztikai, turisztikai és más beruházások sem lankadhatnak.

A tavalyi év utolsó negyedévétől kezdve az ipar teljesítménye gyorsulhat, részben az előző évi alacsony bázis, részben a kapacitások üzembe helyezése, valamint új modellek hazai gyártásának elindulása miatt. Erre lehet következtetni a történelmi csúcsra ugró ipari bizalmi indexekből, és az utóbbi hónapokban meglóduló új ipari rendelésekből is.

4,2 százalékos GDP-növekedés jöhet

A kedvező áthúzódó hatások, valamint a reálbér folytatódó dinamikus és a fogyasztás emiatti markáns növekedése okán a Takarék Csoportnál az idén 4,2 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Kockázatot a munkaerőhiány jelenthet, amit a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség növelésével lehet ellensúlyozni, ez pedig további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat.

A kereskedelmi háborúk és egyes országok elleni szankciók szintén nem kedveznek a globális növekedésnek, ezek esetlegesen negatív hatásait azonban ellensúlyozhatják az új kapacitások, amelyek következtében Magyarország exportpiaci részesedése növekedhet. Ebből a szempontból bíztató, hogy tavaly rekordértékű, az uniós forrásbeáramlással közel egyező működőtőke beruházásról született döntés.   

Visszarendeződhetnek az árak            

Tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára, ezért a bázishatások miatt 3,5% közelébe emelkedhet az infláció a következő hónapokban. Az üzemanyagok tavaly év közepétől látott magas bázisa miatt azonban az idei év közepére megint 3% alá kerülhet, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 3% fölé ugorhat, így éves átlagban 3%-os inflációra számítunk idén a tavalyi 2,8% után.

Az infláció azonban alacsonyabb maradhat, amennyiben az olaj, energia, valamint az üzemanyagárak tartósan a jelenlegi szint közelében maradnak, ezzel szemben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még csak igen kismértékben mutatkoznak jelei. A maginfláció ugyanakkor tartósan elérheti a 3%-ot idén.

Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására, így a Monetáris Tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, azonban az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat.

Magasak maradhatnak a keresetek

A foglalkoztatás bővülése ugyan a szűkülő munkaerő-kínálat miatt lassult, de ahhoz már nem járul hozzá a közfoglalkoztatás. Ennek állománya az elmúlt félévben elkezdett csökkenni. Ezért is számítanak arra a Takarék Csoportnál, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta stabilan tovább süllyed.

Egyre több ágazatban jelenthet korlátot a szűkös munkaerő-kínálat, emiatt a keresetek nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci bérek feljebb srófolása következtében is magasak maradhatnak. A tavalyelőtt 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta tavaly 3,7, az idén pedig 3,4 százalék közelébe kerülhet.

Jelentős kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban a bérnövekedés gyorsulására lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapok egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodásai is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése.

A szochó évenkénti csökkentése miatt a bérköltség közel két százalékponttal lassabb mértékben emelkedik a bruttó bérekéhez képest. A keresetek az idén az inflációnál 6 százalékponttal nagyobb mértékben nőhetnek, ami a fogyasztást is magasan tarthatja. Kiváltképp, ha a személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkenne.

Az alacsony költségvetési hiány, valamint a magyar gazdaság növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke – az uniós kifizetések megelőlegezése ellenére is –folytatódhat. 2018-ben már alig haladta meg a 70 százalékot, 2019-ban pedig már 67 százalék alá mehet.

Kedvezők a külső egyensúlyi mutatók is. A folyó fizetési mérleg többlete tavaly jelentősen csökkenhetett, ezzel szemben a növekvő EU-forrásbeáramlás miatt nagyot javult a tőkemérleg többlete. Így ismét javult Magyarország nettó külső finanszírozási képessége. A következő években stabilizálódhat az árumérleg többlete, a belső kereslet lassulása némileg fékezi az import növekedését, ugyanakkor a romló külső keresletet ellensúlyozzák az új exportkapacitások.

Belehúzhat a forint

A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság a GDP 85 százaléka alá került, 2019 végére pedig a Takarék Csoport várakozásai szerint már csak annak mintegy kétharmadát éri el. A nettó külső adósság a következő években gyakorlatilag eltűnhet, az évtized végére pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.

A forint árfolyama az utóbbi hónapokban stabilizálódott, kisebb a kilengése, s a Takarék Csoport elemzői rövid távon továbbra sem lát indokot arra, hogy a hazai fizetőeszköz gyengüljön az euróval szemben. Sőt, nem kizárt, hogy 2019 végére egy euróért ismét csak 312 forintot kelljen adni, hogy aztán azt követően a hazai fizetőeszköz a korábbi időszakot jellemző 310-315-ös sávban mozogjon. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a viszonylag magas növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek az idén javították Magyarország adósosztályzatait.

Ennek is köszönhető, hogy az állampapírpiaci hozamok az utóbbi hónapokban csökkentek. S a tartósan magas hazai megtakarítási többlet miatt nem lehet számítani a kamatok gyors emelkedésére. Sőt, amennyiben Brüsszel megtéríti a központi költségvetés által kifizetett uniós előlegeket, átmenetileg nyomás alatt maradhatnak a pénzpiaci hozamok és kamatok.     



Az oldalon elhelyezett tartalom a Takarék Csoport megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Takarék Csoport BrandChannel

Hol érdemesebb most lakást venni: zöldövezetben vagy a belvárosban?

Jócskán felértékelődtek a budapesti belvárosi ingatlanok, áruk már a zöldövezetben lévőkét közelíti. Egyre többen ugyanis az alapján vesznek lakást, hogy azt ki tudják adni, az könnyen megközelíthető, a szolgáltatások pedig gyorsan elérhetők legyenek. Márpedig e tulajdonságok inkább a főváros belső kerületeit jellemzik.

Takarék Csoport BrandChannel

Ezért nem mindegy, hol vesz lakást Budapesten!

Jól jártak, akik már 2000-ben is Budapest 8. és 13. kerületében laktak. Az ő otthonuk drágult ugyanis a legnagyobb mértékben – akár a négyszeresére – a környék jelentős fejlesztéseinek hatására.

Takarék Csoport BrandChannel

Jelzáloglevelet venne? Akkor ezeket érdemes megfontolni

Hozamuk miatt a jelzáloglevelek a jelenleg alacsony kamatkörnyezetben vonzó megtakarítási alternatívát jelenthetnek. Ráadásul a mögöttük lévő ingatlanfedezet miatt kicsi a kockázata annak, hogy ezen értékpapírok vásárlói nem kapják vissza a tőkéjüket.